A múlt héten mindenki legnagyobb döbbenetére egy vadmalac sétált be a Kossuth téri metróba. És nem ez volt az első eset, hogy vaddisznók kóricáltak Budapest forgalmasabb utcáin. Ahogy egyre nő az ember élőhelye, úgy csökken az állatoké, így nem csoda, ha ott is felbukkannak, ahol korábban nem. Így például ötven évvel ezelőtt még különlegesnek számított, ha valaki nyesttel találkozott Budapesten. Mára viszont szinte mindennapossá vált ennek a karcsú, hosszú farkú bundás lénynek a jelenléte a sűrűn lakott területeken. Ennek a nyesteken kívül senki nem tud örülni. A nyestek viszont köszönik szépen, remekül érzik magukat.
A nyest a menyétfélék családjába tartozó ragadozó állat, ami alapvetően a sziklás, erdős területek lakója lenne. Már ha hagytuk volna. Viszont annyira jól tud alkalmazkodni, hogy simán beállt városlakónak, amikor úgy hozta az élet. 1980 előtt egyáltalán nem fordult elő, hogy Budapesten nyestet láttak volna, de a nyolcvanas évektől kezdve először a külvárosokat, később a város belső kerületeit is meghódította a nyest.
Boldogan élnek, míg meg nem halnak
A mai pesti nyestek már tökéletesen alkalmazkodtak az itteni élethez. Mivel mindenevők, bármit megesznek, amit találnak. A külvárosban megdézsmálják a gyümölcsfákat, de simán elkapják a galambokat, kisebb rágcsálókat, és még a szemetesből is szívesen megeszik az ételmaradékot. Attól sem kell tartaniuk, hogy nincs hova bújniuk, a város ugyanis erre is kiváló megoldás. A nyestek elvannak az épületek padlásain, ahova ráadásul a falon felkapaszkodva villámgyorsan tudnak felmászni. A tetők szigetelése pedig a legkényelmesebb búvóhely a számukra, sokszor itt hozzák világra a kicsinyeiket is.
És itt kezdődnek a bajok, ugyanis a tetőtérben, padlásokon elképesztő ricsajt tudnak csapni. Ráadásul akkor, amikor a háziak aludnának, hiszen a nyestek éjszakai állatok. De a legnagyobb harcot mégis a kocsitulajdonosok vívják velük. A nyestek ugyanis odavannak az épp leparkolt autókért, a még meleg motorterekért, ahol előszeretettel rágják szét a kábeleket és a szigetelést. De imádnak ugrálni a motorháztetőn, az apró, karmos lábaikkal pedig össze-vissza tudják karcolni a fényezést és a szélvédőt is.
Ha pedig egy nyest egyszer megjelent az autó körül, az zöld jelzést ad a többinek is. Ugyanis annyira nem bírják elviselni, ha egy nyest megjelenik a másik területén, hogy az ott hagyott szagnyomot a sajátjukkal akarják semlegesíteni. Ez pedig még több nyestet jelent az autó körül.
Az ember és nyest közti küzdelemben egyelőre a nyest áll jobban
Nem csoda, ha az autósok mindenféle trükköket próbálnak meg, hogy elzavarják a nyesteket. Ehhez pedig komoly segítséget nyújtanak egyes Facebook-csoportok, különösen a Nyest ellen küzdők csoportja, ahol hasznos, de közben egészen vicces történetek forognak a küzdelemről. Például rengeteg kép van arról a csapdáról, amit elvileg a nyestnek tettek ki, de másnap reggel a család macskája ült benne morcosan.
Állítólag a nyest nem szereti a wc-illatosítót, az ultrahangos nyestriasztót, és a különleges szagot árasztó spray-ket. De próbálkoztak azzal is, hogy felfújt zacskókat aggattak a kocsira, annak a zörgése és mozgása ugyanis elijesztheti az állatot. Volt, aki plüssállatokkal pakolta tele a kocsiját, hasonló okokból. Állítólag szintén hatásos lehet az autót hálóval vagy csipkefüggönnyel letakarni, abba ugyanis beleakad a nyest körme, azt pedig nagyon nem szereti.
Onnan tudhatod biztosan, hogy nyest jár a közelben, hogy tipikus nyomokat hagy maga után. A legbiztosabb nyom a kakija, ami kb 4-5 cm hosszú, hegyes végű és sokszor látszanak benne gyümölcsmagok vagy szőr. Ráadásul a nyest nagyon büdös tud lenni.
Az meg érthető, hogy az ember haragszik ezekre az állatokra, de bizonyos szempontból magára vessen. Ráadásul, ha így folytatjuk, további „lakótársakra” is számíthatunk. Nemcsak a vaddisznók, hanem a mosómedvék is szívesen költöznének az ember lakóhelyére.
