Amíg te iskolában vagy, a parlamentben éles viták zajlanak és fontos döntések születnek. Ezek mindegyike érint téged is, még akkor is, ha elsőre ez nem is tűnik egyértelműnek. A héten például megválasztották a Médiatanács új elnökét és a tanács tagjait. Ennek pedig azért van jelentősége, mert ez a szervezet felügyeli, hogy milyen tartalmakkal találkozol, ha bekapcsolod a tévét vagy elindítod a TikTokot.
Ők döntik el, melyik műsor korhatáros
A Médiatanács egy másik ismert hatóság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) önálló testülete. Az a dolga, hogy felügyelje a hazai tévék, rádiók, online- és nyomtatott újságok működését. Az egyik legfontosabb feladata pedig az lenne, hogy rád figyeljen, hogy ne találkozz olyan tartalmakkal, amik rossz hatással lehetnek rád. Ne láss a tévében erőszakot vagy kimondottan felnőtteknek szánt tartalmakat, ha délután véletlenül bekapcsolod azt. Ezért ez a hatóság dönti el, hogy egy műsor milyen korhatár-besorolást kap.
A Médiatanács dolga az is, hogy a rádiós és tévés frekvenciákat igazságosan ossza el a jelentkezők közt. Ha például a kocsiban tekergeted a rádió gombját, rengeteg csatornát hallhatsz. Ezek különböző frekvenciákon szólnak. Vannak zenés és vannak beszélő rádiók, a választékból pedig elvileg mindenki megtalálhatja, ami neki tetszik. Viszont nincs végtelen számú frekvencia, amin ezek a csatornák szólhatnak. Ezért azok, akik rádiót akarnak csinálni, pályáznak az üres helyekre. A Médiatanács dolga pedig az, hogy elbírálja, melyik pályázat nyerjen, és milyen rádió szóljon egy adott frekvencián.
Ebből az is következik, hogy a Médiatanács feladata az, hogy minél sokszínűbb tartalom kerüljön az emberek elé. Vagyis, hogy megszólalhasson mindenféle vélemény és álláspont. Azaz a Médiatanács elsődleges dolga az, hogy a sajtószabadság, a sajtó sokszínűsége biztosítva legyen. Viszont az Orbán-kormány idején a Médiatanács ennek pont az ellenkezőjét csinálta. És voltaképp azért is lett létrehozva 2010-ben, hogy kiépülhessen az a médiabirodalom, ami az előző kormányt segítette és gyakran csak a hatalom álláspontját mutatta be. Ebbe tartozott bele a közmédia, számos kereskedelmi rádió, a Mészáros Lőrinchez köthető TV2, online hírportálok és újságok is.
Nem véletlen, hogy a kormányváltás után elsők közt rúgták ki az előző elnököt
2010 után a médiapiac erősen átalakult és egyoldalúvá vált. Sok független újság és rádió nehéz helyzetbe került vagy megszűnt. Így járt például az addigi legnagyobb napilap, a Népszabadság is. Közben az állami hirdetések és pénzek elosztása se volt igazságos, a független sajtóból például szinte teljesen eltűntek a reklámok. A Médiatanács pedig ahelyett, hogy minden sajtóterméknek egyenlő feltételeket biztosított volna, gyakran elnézőbb volt bizonyos szereplőkkel. Közben másokat szigorúbban büntetett. Olyan vétségekért, mint mondjuk a csúnya beszéd élő adásban, az egyik rádiót súlyos pénzbírságra büntették. A kormányhoz közeli csatorna pedig ugyanezt olcsón megúszta.
Az áprilisi kormányváltás után szinte elsők közt mentették fel a Médiatanács előző elnökét, akinek a megbízása elvileg 2030-ig szólt. Az új elnököt pedig már a Tisza-többségű parlament választotta meg.
Az új elnökre hatalmas feladatok várnak. Nemcsak a hagyományos újságokat, tévéket és rádiókat kell majd tisztességes módon felügyelni, hanem választ kell adni a legújabb technológiai kihívásokra is. Ilyen például az AI által gyártott tartalmak átláthatósága, vagy a független tartalomkészítők és influenszerek szabályozása. Ezek mind olyan fontos témák, amik már közvetlenül érintik a te korosztályodat is. A cél pedig az, hogy a magyar nyilvánosság biztonságos, kiegyensúlyozott és szabad legyen. És ahol lehetőség szerint megbízható és jó minőségű tartalmakhoz lehet hozzájutni.
