Oké, igaz, hogy senki sem kiált fel örömében, ha egy csótányt lát. Egyrészt nem szőrös és cuki, nincsenek nagy gombszemei. Másrészt mindenki tudja, hogy bacikat terjeszthetnek. A csótány a közhiedelemben egyenlő a kosszal, mondjuk ki. Nagyon ellenállóak, és rengeteg fura tulajdonságuk van, amelyek segítik őket a túlélésben. De hogy minek, ugye…? Hát azért, mert bár undik, sok fajuk fontos szerepet játszik a természetben. Ezért hoztunk tíz érdekességet ezekről a csúf, ám hasznos rovarokról.
1. Az első és talán legbizarrabb: hetekig képesek a fejük nélkül élni
Ennek egyik oka, hogy nagyon különleges keringési rendszerük van. Az embereknek zárt keringési rendszerük van, amelyben a vér erekben áramlik. A csótányoké viszont nyitott. A vérszerű testfolyadékuk, az úgynevezett hemolimfa a testüregükben áramlik, és közvetlenül körülveszi a szerveiket.
Nem olyan szívük van, mint nekünk, hanem a hátuk mentén húzódó, többkamrás csőszívük. Ha elveszítik a fejüket, nem véreznek el úgy, mint egy ember, mert a sebük viszonylag gyorsan lezáródhat.
Ráadásul nem a szájukon vagy az orrukon keresztül lélegeznek, hanem a testükön található apró légzőnyílásokon át. Az idegrendszerükben pedig olyan idegdúcok is vannak, amelyek az agy közvetlen irányítása nélkül is képesek bizonyos mozgásokat vezérelni.
Akkor mégis mibe halnak bele? Többek között abba, hogy fej nélkül nem tudnak inni, ezért végül kiszáradnak.
2. Termetükhöz képest gyorsan futnak
Egyes csótányok akár 4–5 kilométer per órás sebességgel is képesek haladni. Ez nem tűnik soknak, de gondolj bele, milyen aprók! A testhosszukhoz viszonyítva elképesztően gyorsak. Ha egy ember ugyanilyen arányban tudna futni, az már egy versenyautó sebességével vetekedne.
3. Pikkpakk felnőnek
A német csótányok különösen gyorsan szaporodnak. Kedvező körülmények között a petéből kikelő fiatal állatok már néhány hét alatt elérhetik a kifejlett állapotot, bár ez általában több időt vesz igénybe, és függ a hőmérséklettől is.
A német csótány egyébként az egyik leggyakoribb, lakásokban élő faj. Sajnos nemcsak kellemetlen lakótárs: allergiás reakciókat is kiválthat, és kórokozókat hordozhat.
4. Gigászi csótány él Dél-Amerikában
A Megaloblatta longipennis nevű csótány szárnyfesztávolsága elérheti a 20 centimétert! Összehasonlításképpen: a lakásokban előforduló csótányok testhossza általában néhány centiméter.
Ez az óriás nem tartozik a lakásokban rendszeresen megtelepedő kártevők közé. A természetben élő csótányok közül sokan elhalt növényi részeket és más szerves anyagokat fogyasztanak, ezzel segítik a lebontást és a tápanyagok körforgását.
5. Az amerikai csótány iszákos
Legalábbis kifejezetten vonzódhat a sörhöz. A kutatók szerint elsősorban az erjedés során keletkező illatanyagok és a sörben található tápanyagok csalogathatják oda.
Mondjuk részeg csótányt nem tudjuk, látott-e már valaki.
6. A csótányok ősiek
A csótányok távoli, csótányszerű rokonai már több mint 300 millió évvel ezelőtt is éltek a Földön. Vagyis jóval a dinoszauruszok megjelenése előtt!
Persze ezek az ősi rovarok nem voltak teljesen ugyanolyanok, mint a mai csótányok. A modern csótányok evolúciós története ennél jóval összetettebb.
7. Miért a hátukon pusztulnak el?
Biztosan láttál már olyan elpusztult csótányt, amelyik a hátán feküdt, lábaival az ég felé. Ennek több oka is lehet.
A csótányok háta domború, a lábaik pedig a testük alsó részén helyezkednek el. Ha egy csótány a hátára fordul, nehezen tud visszafordulni, különösen akkor, ha már legyengült.
A rovarirtó szerek ráadásul gyakran az idegrendszerüket támadják meg, ezért elveszíthetik az izmaik feletti irányítást, és a hátukra fordulhatnak.
8. A hiedelemmel ellentétben egy atomtámadást még ők sem élnének túl
Igaz, hogy egyes csótányok az embernél jóval nagyobb sugárdózist is elviselhetnek. De ez nem jelenti azt, hogy elpusztíthatatlanok.
Egy nukleáris robbanás közvetlen közelében a hatalmas hő és a lökéshullám őket is elpusztítaná. A sugárzásnak pedig szintén van olyan mértéke, amely már a csótányok számára is halálos.
Szóval a csótányok valóban szívósak, de azért nem szuperhősök.
9. Csótányék
A csótányok egyes fajai meglepően társas lények. Szívesen gyűlnek össze más csótányokkal, és különböző kémiai jelek segítségével tájékozódnak egymás jelenlétéről.
A kutatók azt is kimutatták, hogy a német csótányok ürülékében található, baktériumok által termelt vegyületek segíthetnek odavonzani a többi csótányt.
Vagyis a csótányoknak is megvannak a maguk találkozóhelyei, csak éppen nem üzenetekkel beszélik meg, hol gyűljenek össze.
10. Vannak csótányok, amelyek sziszegnek
A madagaszkári bütykös csótányok egészen különleges hangot tudnak kiadni: hangosan sziszegnek!
Ehhez nem a szájukat használják, hanem a testükön található légzőnyílásokon keresztül préselik ki a levegőt. A sziszegéssel például elriaszthatják az ellenségeiket, a hímek pedig egymással is kommunikálhatnak.
Ezek a csótányok akár több centiméter hosszúra is megnőhetnek, és szárnyuk sincs. Vagyis nemcsak nagyok, hanem még hangoskodni is tudnak.
