Nem tudjuk, hogy feltűnt-e, de pénteken volt a világvége. Legalábbis egy 1960-as számítás szerint. A világvége-jóslatokat hajlamosak vagyunk csaló jósoknak, vallási fanatikusoknak vagy internetes összeesküvés-elméleteknek tulajdonítani. Ám a történelem során a legkiválóbb tudósok is többször kiszámolták az emberiség végóráját. Ezekkel persze utólag lehet vitatkozni, ráadásul van olyan dátum, ami jócskán előttünk van még. Viszont az biztos, hogy a jóslatok szerint csak 2012 óta legalább hétszer kellett volna eljönnie a világvégének. De mivel most ezt a cikket olvasod, szerencsére egyik jövendölés sem jött be.
A maják jóslatát minden tizedik ember elhitte
Az utóbbi évek talán legemlékezetesebb „világvégéje” talán az volt, ami 2012. december 21-re volt betervezve. Ez volt az a nap, amivel véget ért a dél-amerikai maják előre megírt naptára. Ebből pedig sokan arra következtettek, hogy a történelemnek vége, azaz nekünk is annyi. Arra, hogy hogyan lesz vége a világnak, nem volt pontos forgatókönyv. De a végső csapást az ezzel komolyan foglalkozók valahonnan a világűrből várták. Az egyik feltételezés például az volt, hogy egy óriási napkitörés fog végezni velünk. A világ 2012-ben egészen komolyan foglalkozott ezzel a dátummal. Közvéleménykutatók több országban azt találták, hogy az emberek 10-12 százaléka tényleg elhitte, hogy vége lesz a világnak. Azt, hogy másnap ugyanúgy felkelt a Nap, sokan azzal magyarázták, hogy a maják biztosan elszámolták magukat.
Azóta is volt néhány világvége, 2013-ban például egy nap arra kellett volna ébrednünk, hogy a Föld rossz irányba forog. A skandináv mitológia szerint pedig 2014. február 22-én kellett volna elérkeznie a Ragnaröknek. Ez az a végső összecsapás az istenek közt, ami minden életet elpusztítana.
2016-ban elvileg egy rejtélyes betegség végzett volna velünk. 2017-ben pedig nekünk ütközött volna a Naprendszer állítólagos tizedik bolygója, a Nibiru. Egy másik jóslat szerint 2020-ban Jézus második eljövetele hozta volna el az Apokalipszist, vagyis a Bibliában emlegetett végítéletet. Idén augusztus 12-re pedig azt jósolták, hogy egy időre megszűnik a Föld gravitációja. Az elrepülő, majd visszazuhanó tárgyak sok millió ember halálát okozták volna.
A hatvanas években épp most péntekre számolták ki a világvégét
1960-ban tudósok számolták ki azt, hogy 2026. november 13-án lesz vége a civilizációnknak. A rangos Science folyóiratban jelent meg az osztrák–amerikai fizikus, Heinz von Foerster és az Illinois-i Egyetem kutatóinak tanulmánya. A szakemberek az elmúlt két évezred népességnövekedését elemezve arra jutottak, hogy a világ népessége megállíthatatlanul nő, és 2026. november 13-án „eléri a végtelent”. A kutatók persze nem azt állították, hogy valóban végtelen számú ember fog élni a bolygón. Azt akarták megmutatni, hogy a hatvanas években mért népességnövekedés nem folytatódhat korlátlanul.
A kutatók sötét humorral megjegyezték azt is, hogy az ükunokáik nem éhen halnak majd, hanem egyszerűen halálra nyomják őket a többiek. Bár az előrejelzés az 1990-es évekig pontosnak bizonyult, azóta komolyan visszaestek a születési számok. Az ENSZ mai becslései szerint a Föld népessége 2084-ben éri el a csúcsát, akkor 10,3 milliárdan leszünk. Viszont teljesen aránytalanul élünk majd az egyes országokban. A modern társadalmakban inkább az elöregedés és a népességfogyás lesz a probléma.
2060-ra a modern fizika atyja, Isaac Newton jósolt világvégét. Ő nemcsak a gravitációt kutatta, hanem a kor szokásaihoz híven elmerült a vallásokban és még az alkímiában is. A jeruzsálemi egyetemen őrzött 1704-ben írt leveléből az derül ki, hogy Newton a Biblia, ezen belül elsősorban Dániel könyve alapján kiszámította az Apokalipszis pontos idejét. Newton szerint a világ legkorábban 2060-ban érhet véget. Azért azt szerencsére hozzátette, hogy elképzelhető, hogy a vég később jön el, de annak semmi jelét nem látja, hogy a világvége előbb bekövetkezne. Mai szemmel nézve Newton számításának egyébként sincs semmilyen tudományos alapja.
Ha pedig a földi katasztrófákat túléljük, a világűr még mindig tartogat veszélyeket. Spanyol csillagászok számításai szerint az 1999-ben felfedezett, nagyjából 560 méter átmérőjű 101955 Bennu nevű kisbolygó pályája 2182-ben keresztezheti a Földét. Bár a becsapódás esélye csekély (a NASA későbbi mérései szerint nagyjából 1 a 2700-hoz), egy ekkora égitest ütközése globális klímakatasztrófát idézne elő.
Szóval rengetegféleképp lehet vége a világnak, de emiatt ma egyáltalán nem kell aggódni. Bár a történelem során előfordult, hogy egyes civilizációk válságba kerültek, vagy birodalmak omlottak össze, de ezek sosem egy nap alatt történtek meg. Az is biztos, hogy a világvége mindig is nagyon érdekelte az embereket. A filmekben, könyvekben pedig akár néhány óra alatt elpusztíthat mindent néhány ufó, zombi vagy üstökös. Ennek viszont a valóságban nincs semmi esélye. Szóval nyugodtan vegyél még tartós tejet, holnap is lesz nap.
