Ma elvileg nem fog esni. Persze meleg sem lesz, de hát két hétre vagyunk a téltől. Albert és Lipót napja van. A Lipót nevet egykor császárok viselték, de már évtizedek óta kiment a divatból. Ennek ellenére a közelmúltig elég gyakran emlegették, és mindenkinek ugyanazt jelentette: a bolondokházát.
Ugyanis Ferenc József, osztrák-magyar császár és király a budai Lipótmezőn építtette fel a Királyi Tébolydát, még a 19. század közepén. Előtte ugyanis Magyarországon nem volt ilyen intézmény, így az elmebetegeket börtönökben vagy kórházakban helyezték el.
A császár megadta a módját. Gyakorlatilag egy hercegi palotát terveztetett hatalmas terekkel, birodalmi külsővel. Talán nem akarta valami szerény építményhez adni a nevét, vagy a királyi Habsburg családban is előforduló elmebetegségek miatt volt ilyen nagylelkű.
A tébolyda hamarosan fogalom lett, és mindenki úgy emlegette: a Lipót. Ha valaki hülyeséget csinált, biztosan elhangzott, hogy az ilyet be kéne vinni a Lipótra. Úgy is nevezték, hogy „a sárga ház”, mert a főépületet sárgára festették. És persze: a bolondokháza.
Persze az ott dolgozó orvosok sosem beszéltek bolondokról. Hiszen a mentális betegségek sokfélék, és a Lipóton kezeltek mindenféle beteget, tudathasadásostól a drogfüggőkön át a súlyos depressziósokig. Ám a császár nagyvonalúsága megbosszulta magát. Az épületet egyre nehezebben és drágábban lehetett fenntartani, nagyon sokba került a fűtés és minden karbantartás. Végül 2007-ben zárták be, a betegek és az orvosok más kórházakba kerültek. Ezután új szólások jelentek meg: ha marhaságot látott valaki, azt mondta: de kár, hogy bezárták a Lipótot!
