Van egy fa, ami már akkor is élt, amikor az egyiptomiak piramisokat építettek. De még nála is idősebb élőlények léteznek. Sőt, akad olyan növény is, aminek a korát több tízezer évre becsülik.
Hogy melyik a Föld legöregebb élőlénye, arra a válasz nagyon nehéz, és attól is függ, hogy a tudósok mit tekintenek élőlénynek. Hogy visszatérjünk a fára, Kaliforniában, a Fehér-hegységben él. Egy szálkásfenyő, ami már több mint 4800 éves. Vagyis akkor is növekedett, amikor az ókori Egyiptomban még piramisokat építettek. A fa pontos helyét nem árulják el, nehogy a kíváncsi látogatók kárt tegyenek benne. Matuzsálemnek hívják (a Bibliában ő volt a bárkás Noé nagyapja és a legenda szerint nagyon sokáig élt. Innen ered a matuzsálemi kor kifejezés). az egyik legidősebb, tudományosan igazolt korú, ma is élő fa, amelynek egyetlen törzse van.
De még nála is idősebb élőlények léteznek. Svédországban például él egy Old Tjikko nevű lucfenyő, aminek gyökérrendszere kb. 9550 éves. A föld felett látható törzse viszont csak néhány száz lehet. A növény újra és újra kihajt, miközben a régi törzsek elpusztulnak. Old Tjikko így már az utolsó jégkorszak végét is megélte, legalábbis a gyökérrendszere.

És itt kezd igazán érdekessé válni a dolog. Vannak ugyanis olyan élőlények, amik nem egyetlen törzsből vagy testből állnak. Az Egyesült Államokban található Pando például első pillantásra egy egész nyárfaerdőnek tűnik. De igazából kb. 47 ezer fatörzs kapcsolódik ugyanahhoz a gyökérrendszerhez. És így ezek genetikailag egyetlen élőlény részei lesznek. Egy 2025-ös kutatás szerint Pando akár 37 ezer éves is lehet. A tudósok a növény különböző részeiben felhalmozódott genetikai változásokat vizsgálták, hogy megbecsüljék a korát. Vagyis ez az óriási élőlény már akkor is létezhetett, amikor az emberek még javában a jégkorszakban éltek.
A tengerekben is vannak nagyon öreg élőlények. A Földközi-tengerben élő Posidonia oceanica nevű tengeri növény óriási, néhol több kilométeres összefüggő telepeket alkot. Magyar neve is van, neptunfű. A kutatók szerint ezek a növények akár több ezer évesek is lehetnek, de a pontos korukat nagyon nehéz meghatározni.
De mi a helyzet az állatokkal? Egy Ming nevű izlandi kagyló 507 éves volt, amikor 2006-ban a kutatók kiemelték a tengerből. A kagyló héjában található növekedési vonalakból következtettek arra, hány évet élt. Sajnos az állat a vizsgálat közben elpusztult. A tudósok csak a héja felnyitása után jöttek rá, milyen különleges korú állatot találtak.

És ami a szárazföldi állatokat illeti, a legöregebb Jonathan az óriásteknős. Szent Ilona szigetén él, és körülbelül 194 éves. A kutatók nemrég olyan különleges géneket találtak nála, amik magyarázatot adnak előrehaladott korára: hatékonyan javítják a DNS-károsodásokat és csökkentik a gyulladást, illetve megelőzik a daganatos betegségeket.
Az ilyen élőlények tanulmányozása azért fontos, mert segíthet megérteni, hogyan képesek egyes fajok rendkívül hosszú ideig életben maradni. Az ősi fák és kagylók ráadásul a környezetük múltjáról is árulkodnak. A fák évgyűrűiből például az egykori időjárásról, a kagylók héjából pedig a tengervíz régi hőmérsékletéről is szerezhetünk infókat.
(Forrás: howstuffworks.com/Kispolgár)
(Kiemelt kép: neptunfű. Forrás: Wikipédia)


