Ifjabb Hans Holbein a 16. század egyik leghíresebb portréfestője volt. Már az édesapja, az idősebb Holbein is neves festő volt, az ő műhelyében tanulta ki a rajzolás és a festés művészetét. Élete legnagyobb részét a svájci Bázelben töltötte. Abból élt, hogy a város gazdag polgárainak készítette el a portréit. De ebben az időben kezdett felvirágozni a könyvnyomtatás is. A könyvekhez pedig rengeteg illusztrációra volt szükség, így Holbein számos kisebb fametszetet is festett, amik aztán nyomtatásban is megjelentek.
Amikor Svájcot is elérte a német parasztháború, Holbein Angliába költözött, ahol a neves író és tudós Morus Tamás fogadta be és vette a szárnyai alá. Általa került közel az angol királyi udvarhoz is, ő festette például a legismertebb portrét VIII. Henrikről. Még akkor is az udvarban maradt, amikor a király kivégeztette korábbi pártfogóját, Morus Tamást annak katolikus hite miatt. Megörökíthette a király több feleségét, valamint a híres hadvezér Thomas Cromwellt is. És bár többször is hazalátogatott Svájcba, az élete inkább Angliához kötődött. 1543-ban itt is halt meg, egy pestisjárvány következtében.
A Követek, vagy más fordításban A nagykövetek Holbein egyik leghíresebb képe. Londonban készült ez is, a francia nagykövetet és egy püspök látható rajta. A két férfi valószínűleg azért érkezett Angliába, hogy kibékítse VIII. Henriket a római katolikus egyházzal. A képet nagyon sok részlet díszíti. A szekrény, amire a két alak támaszkodik, tele van olyan tárgyakkal, amik a világ megértéséhez szükségesek. A földgömb, az addig felfedezett égitesteket ábrázoló éggömb, a szögmérő és a napóra mind a tudomány fontos eszközei .De a kép tele van vallási szimbólumokkal is. A függöny mögött látható egy kereszt, a polcon pedig egy nyitott zsoltároskönyv áll.
A kép legérdekesebb részére viszont csak most térünk ki. Ahogy látod, a festő egy furcsa ovális pacát helyezett el a kép aljára. Olyan, mintha valamit utólag mázolt volna oda a művész, pedig egyáltalán nem erről van szó. Az a paca ugyanis egy anamorfózis. Vagyis egy olyan optikai illúzió, ami csak egy bizonyos szögből nézve válik érthetővé.
Holbein képén, ha azt alulról és a megfelelő szögből nézzük, egy koponya látható. A koponya egyébként gyakori motívum a reneszánsz képeken, ez az úgynevezett memento mori, vagyis a halálra való emlékeztetés. A középkori kereszténység szerint ez emlékeztetés azért kellett, hogy az emberek tudják, hogy az élet véges. Ezért azt tudatosan, méltósággal és az időt kihasználva kell megélni.
A festményt valószínűleg olyan helyen akarták elhelyezni, ahol az anamorfózis jól kivehető. Elképzelhető, hogy egy lépcső tetejére szánták eredetileg. Ma a kép a londoni Nemzeti Galéria gyűjteményében látható.
