Ki a király? 

Nemcsak történelemórán, hanem a mai hírekben is gyakran olvasol királyokról és királynőkről. Újabban ispánokról is, de az egy másik téma. Hogy kerülnek ezek ide, illetve hogyan maradtak itt?

Régen a király:

  • Egy személyben volt törvényhozó, végrehajtó és bíró is. Ezek a hatalmi ágak szét vannak választva a demokratikus államokban, így Magyarországon is. Vagyis nem egy személy kezében összpontosul minden hatalom.
  • Nem volt alárendelve senki másnak. 
  • Ő volt a legfőbb katonai vezető is.
  • Népe minden tagja hűséggel tartozott neki, még a családtagjai is az alattvalói voltak.
  • Nem volt az egyház feje, de a hatalmát többnyire Istentől származtatták. (Érdekesség, hogy az állam és az egyház általában szét volt választva. Ez egyedül a pápai államban és Angliában volt másképp VIII. Henrik király uralkodása óta. Ő szeretett volna elválni Aragóniai Katalintól, ám ezt a pápa nem engedélyezte. Ekkor a király szakított a katolikus egyházzal, és megalapította az anglikán egyházat. Ezután a parlament megszüntette a házasságot.) 
  • A tisztség általában öröklődik, de előfordul, hogy választják a királyt. Sokáig csak a fiúk örökölhették a királyi címet, ám a történelem során ez változott, és fiúgyermek híján jöhettek a királynők. 
  • Az ilyen régi vágású királyt abszolút uralkodónak hívják. Ma egyetlen ilyen maradt Európában: Ferenc pápa, aki a zsebkendőnyi Vatikán területén gyakorolja jogait, de ennél fontosabb, hogy vezeti a katolikus egyházat. A pápát a bíborosok választják.

Ebből aztán a népeknek egy idő után elegük lett. A legtöbb európai országban megbuktatták az uralkodót, és köztársaságok jöttek létre. (Ezekben aztán ugyanúgy felemelkedhettek teljhatalmú diktátorok elnökként vagy kancellárként, de a koronát már nem vették fel. A tányérsapkát gyakrabban.) Ahol a királyi ház időben kapcsolt, ott békésebb átmenet történt, és itt-ott megtarthatták címüket.

Fülöp (Belgium), Margit (Dánia), Vilmos Sándor (Hollandia), V. Harald (Norvégia), VI. Fülöp (Spanyolország). Fotók: Wikipedia

Ma már a királyok és királynők egészen mást csinálnak, mint egykor. 

  • Főként protokolláris szerepet töltenek be, magyarán dísznek vannak. Nem hoznak a törvényeket, nem bíráskodnak. Nemzetközi eseményeken képviselik országukat, körülbelül úgy, ahogy a köztársasági elnökök.
  • Tisztségük öröklődik, és nem csak fiúkra szállhat a cím, hanem lányokra is.
  • Országonként változó, de általában ők neveznek ki embereket meghatározott tisztségekre, például miniszterelnöknek. Ebben köti őket a törvény, a választásokat nem írhatják felül.

Európában jelenleg is sok király és királynő uralkodik, ők a következők: 

  • Fülöp, Belgium királya
  • II. Margit, Dánia királynője (2024. január 14-ig tölti be a hivatalát, őt idősebb fia, Frigyes követi.)
  • III. Károly, az Egyesült Királyság királya
  • Vilmos Sándor, Hollandia királya
  • V. Harald, Norvégia királya
  • VI. Fülöp, Spanyolország királya
  • XVI. Károly Gusztáv, Svédország királya

Magyarország utolsó királya IV. Károly volt, a Habsburg-házból. Ő 1918. november 11-én mondott le uralkodói jogairól. Aztán megpróbált visszajönni, de Horthy Miklós kormányzó addigra belemelegedett a kormányzásba. Budaörsnél egy kisebb csetepatéban jól elverték Károly szedett-vedett csapatait. A királyt összecsomagolták, elküldték Portugáliába, és hátralévő fél évében ott kuksolt. Magyarországnak azóta nincs királya, és komolyan nem is merült fel, hogy legyen. Királyként nálunk Zámbó Jimmy énekest emlegették utoljára, de ő több mint húsz éve halott, tehetsége és címe nem öröklődött.

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Na, ki lesz a főpolgármester? – híradó

Újraszámolták a fővárosi szavazatokat, pert vesztettek a kirúgott tanárok, cicás képekkel tesztel a NASA.

Ki a szöszt érdekel a foci? Kutatás!

Téged például érdekel? Vagy kicsit sem? Kutatjuk a véleményedet!