Az apácalúd növény, a vízidisznó hal

Hamarosan véget ér a nagyböjt, a keresztény húsvét előtti negyven napos szigorú ételmegvonás. De nemcsak húsvétkor volt szokás böjtölni, hanem például karácsony előtt, adventkor is. Ezek a legfontosabb böjtök, de ezeken felül is voltak olyan időszakok, amikor tilos volt húst vagy más állati eredetű táplálékot enni. De nemcsak az volt szabályozva, hogy mit lehet enni, hanem az is, hogy mikor és mennyit. Az állandó pénteki böjtölés például azért terjedt el, és maradt meg sok vallásban még ma is, mert kiemelt eseményeket kötöttek ehhez a naphoz. A hagyomány szerint Jézust pénteken feszítették keresztre. De péntekre tették a bibliai Mózes halálát is. Ez az a nap, amikor Dávid legyőzte Góliátot, sőt, úgy kalkulálnak, hogy az Apokalipszis, azaz a világ utolsó napja is péntekre esik majd.

Ezek alapján akár az év felét is böjtöléssel tölthették az emberek, és nem csoda, hogy egy ponton elegük lett a böjti ételekből. És szent élet ide vagy oda, de elkezdték keresni a kiskapukat. Vagyis azt, hogy mik azok az ételek, amik akár bele is férhetnek a szigorú étrendbe. Az első és legfontosabb étel a hal lett, amire nem vonatkozott a húsevés tilalma. A vallás ugyanis csak a melegvérű állatok evését tiltotta, a hal pedig nem az. De ugyanígy lehetett volna enni kígyót, békát, ez utóbbiakra viszont kevesebb embernek volt gusztusa.

Abban is nagyon kreatívak voltak az őseink, hogy mi számít halnak. Sokszor ugyanis az is elég volt ahhoz, hogy valamit hallá minősítsenek, ha az úszott. Például hiába emlősállat a delfin, egy 15. századi osztrák apácazárdában feljegyzett recept szerint böjti étel az delfinhúsból készült kolbász is. De valahogy halnak számított a nyúlembrió, a hód és a kapibara, vagyis a vízidisznó is. Az utóbbi kettő mondjuk tényleg sokat van a vízben.

A kapibara sokat van vízben, tehát hal. Forrás: pixabay

Azt pedig, hogy az apácalúd hogyan lett vízinövény, még le is rajzolta egy ismeretlen szerző. Igaz ugyan, hogy pont úgy néz ez ki, mint egy madár, de hát Isten, lám, csodálatosan tudja álcázni az ő teremtményeit. Ez a lúd ugyanis valójában fán terem. A termés a tengerbe esve kikel, majd uszadékfákon megtelepszik, pont úgy, ahogy a kagylók. Ebből lesznek később a mada… azaz ezek a növények. Ráadásul, hogy bonyolultabb legyen a helyzet, nem is növénynek, hanem halnak minősítették, hiszen az életük egy részét, még a „kikelés előtt” vízben töltik. Világos, nem? Így tehát az apácalúd kiváló böjti étel is lehetett.

Így terem az apácalúd egy középkori rajz szerint. Forrás: wikipedia

Egyébként a régi böjti receptek néha egészen jó mai vegán kajákat írnak le. Már a középkorban is előfordultak mandulatejjel és más magtejekkel készült ételek. Gyakran ettek kásákat, ezeket pedig sokszor ritka és drága fűszerekkel, például sáfránnyal vagy gyömbérrel ízesítették.

A böjti szigor aztán az idők során szépen fellazult, mára a keresztény vallás is csak a hamvazószerdai és nagypénteki böjtöt tekinti kötelezőnek. Ennek ellenére az állandó pénteki böjtöt sokan tartják még most is. A McDonald’s is emiatt vezette be a halas szendvicsét 1962-ben. Az egyik amerikai étteremben ugyanis észrevették, hogy péntekenként jóval kisebb náluk a forgalom, míg a szomszédos halétteremben telt ház van. Így született meg a rántott halas szendvics, ami rögtön siker lett. Az évente eladott halburgerek negyede nagyböjt idején fogy el. (qubit.hu, Kispolgár)

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Életeket mentettek a vombatok az ausztrál erdőtűzben

Legalábbis eltűrték, ha az odúikba menekültek a kisebb állatok.

Bezzeg az én időmben!

Régen minden jobb volt? Egy fenét.

Ma ünnepeljük az apukákat!

Itt van az apák napja, énekszó és tánc köszöntse.