November harmadikán félidős választások lesznek Amerikában. Azért nevezik így, mert pontosan az elnöki ciklus felénél, vagyis két évvel az előző elnökválasztás után tartják. Viszont itt nem arról szavaznak az emberek, hogy ki legyen az elnök, hanem arról, hogy kik üljenek be a törvényhozásba, vagyis a Kongresszusba. És eldől egy csomó állami pozíció, például egyes kormányzók, helyi bírók, ügyészek sorsa is.
Viszont a választás eredményét nagyban befolyásolja az, hogy milyen volt az elnök addigi kétéves munkája. Tehát sok esetben a félidős választás felér egy népszavazással, amiből kiderül, mit gondolnak az emberek az addigi politikáról.
Kongresszus = képviselőház + szenátus
Az amerikai törvényhozás egészen máshogy néz ki, mint nálunk. Itt nemcsak egy parlament van: a törvényeket két házban, a képviselőházban (House of Representatives) és a szenátusban hozzák meg. A két házat együtt hívják Kongresszusnak. A Kongresszus a washingtoni Capitolium épületében ülésezik.
A mostani félidős választáson megválasztják a 435 fős képviselőház összes tagját, ugyanis Amerikában a képviselőket eleve csak két évre választják meg. A szenátusba viszont hat évre ülnek be a tagok, vagyis a szenátorok. A 100 fős szenátus harmadát cserélik le kétévente, tehát 33-35 új tag érkezik minden második évben.
A félidős választásnak nagyon komoly tétje van, ugyanis közvetlen hatása van az amerikai bel- és külpolitikára
Ha a törvényhozásban az elnök pártja, ami most a Republikánus Párt, elveszti a többséget, nagyon komolyan lelassulhatnak vagy akár meg is akadhatnak a folyamatban lévő ügyek. Ha most a Demokrata Párt kerül többségbe, akkor meg is akadályozhatják például Donald Trump elnök költségvetési terveit, törvényjavaslatait és reformjait.
A többséget megszerző párt vezeti a kongresszusi bizottságokat. Ezeknek pedig jogában áll vizsgálatokat indítani a kormányzat, az elnök vagy a minisztériumok ellen. Ha a demokraták nyernek, rengeteg vizsgálat indulhat az elmúlt két év botrányos ügyei kapcsán.
Ha a szenátusban kerülnek többségbe a demokraták, a miniszterek, bírák, nagykövetek kinevezése az ő kezükben lesz, nekik kell ugyanis jóváhagyni az elnök jelöltjeit. Így akár az is előfordulhat, hogy rendre visszautasítanak bárkit, akit Trump jelöl valamelyik fontos pozícióba.
És van még egy fontos dolog, amitől Trump elnök joggal tarthat. A képviselőház egy egyszerű többséggel eljárást is indíthat az elnök ellen. Ha a demokraták kerülnek többségbe, akár újabb alkotmányos vádemelés is szóba jöhet Trump ellen. Például több korábbi zaklatás, választási csalás vagy a 2021-es capitoliumi zavargások ügyében. Elmozdítani viszont csak akkor tudná a Kongresszus az elnököt, ha a szenátusban is kétharmados döntés születne erről. Viszont matematikailag lehetetlen, hogy a mostani választáson a demokraták kétharmados többséget szerezzenek a szenátusban.
Trump mint „béna kacsa”
A félidős választásnak Amerika külpolitikájára is komoly hatása lesz. A kongresszus dönt ugyanis arról, hogy mi áll a költségvetésben. Minden külföldi beavatkozás, háború, vagy akár segély azon múlik, hogy a kongresszus megszavazza-e azt. Vagyis szán-e rá pénzt a költségvetésből. Ezzel komolyan tudja korlátozni Trump külföldi lépéseit. Ráadásul a különböző büntetővámokat, nemzetközi gazdasági egyezményeket is felül tudja vizsgálni.
Simán előállhat tehát az, hogy a következő két évben Trump szinte semmi olyasmit nem tehet majd meg, mint eddig. „Béna kacsa” lesz. Ezt a kifejezést olyan politikusokra szokták használni, akik elveszítik a befolyásukat vagy akár a hatalmuk jelentős részét.
A demokraták jelenleg stabilan vezetnek, az októberi felmérések szerint nagyjából 8-9 százalék az előnyük a republikánusokkal szemben. Trump népszerűsége pedig mélyrepülésben van. Jelenleg az emberek 35 százaléka választaná csak őt, ha most lenne az elnökválasztás. Viszont 59-62 százalék teljesen elutasítja Trumpot.
Egyelőre úgy néz ki tehát, hogy a következő két évet Amerika belpolitikai csatákkal töltheti majd. Ráadásul nagyjából egy év múlva megkezdődik az elnökválasztási kampány is. Azt viszont még nem tudjuk, kit küldenek csatába a demokraták.
