Boldog szülinapot, Amerika!

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Július 4-én ünneplik az Amerikai Egyesült Államok 250. születésnapját. Az évforduló az 1776-ban született Függetlenségi Nyilatkozat aláírásához kapcsolódik. Ezzel ugyanis azt itteni 13 brit gyarmat kimondta, hogy a Brit Birodalom nem uralkodhat többé fölöttük.

Amerikában hatalmas ünnepségeket rendeznek az évforduló tiszteletére. Donald Trump amerikai elnök viszont sokak szerint indokolatlanul rátelepedett az ünnepségre. Nemcsak az ünnepre kiadott 250 dolláros bankjegyen látható a képmása, hanem egy kis példányszámban elkészített útlevélen is. A hivatalos programok pedig aktuális politikai témákról szólnak, főleg a jelenlegi Trump-kormányt éltetve. Emiatt rengeteg meghívott művész lemondta a fellépését ezeken.

Az évfordulós, alacsony példányszámú útlevél első oldala Trump elnökkel és az alapító atyákkal. Kép: Facebook/U.S. Department of State

Viszont Amerika viszonylag rövid történelme és az itteni emberek, kultúrák sokszínűsége tényleg megérdemli az ünneplést. Ráadásul annyi érdekes és izgalmas történelmi esemény zajlott le ezalatt a rövid idő alatt, hogy nehéz volt válogatni köztük. De íme egy csokor belőlük.

Tényleg július 4-e a dátum?

Az például máig vita tárgya, hogy miért július 4-e lett a Függetlenségi Nyilatkozat dátuma. A gyarmatok képviselői ugyanis már június 11-én elkezdték aláírni. Az egyik alapító atya, John Adams pedig ezt írta a feleségének egy levélben „1776. július második napja legyen Amerika történelmének legemlékezetesebb napja. Kétségkívül úgy gondolom, hogy még a következő generációk is nagy évfordulóként fogják ünnepelni”.

A nyilatkozatra mégis a július 4-i dátum került fel. Valószínűleg azért, mert ekkor került rá az utolsó két aláírás is. A dokumentum ráadásul csak augusztus 10-én ért Londonba. Így az akkor brit uralkodónak, III. Györgynek közel egy hónapig fogalma sem volt arról, hogy a gyarmatai elszakadtak a birodalomtól.

A Függetlenségi Nyilatkozat. Kép: Wikipedia
A Függetlenségi Nyilatkozat. Kép: Wikipedia

Több főváros volt Washington előtt

Nem is Washington volt az újonnan megszületett Amerikai Egyesült Államok első fővárosa, ez csak 1800-ban lett a kongresszus központja. Előtte viszont több városban is tartottak üléseket az államok képviselői, így Philadelphia, Baltimore, Lancaster, York, Princeton, Annapolis és Trenton is viselhették egy kis időre a nemzet fővárosa címet.

A jeles dátum több elnök halálának napját jelezte előre

Érdekes módon a nyilatkozat aláírói közül többen is az aláírás évfordulóján, július 4-én haltak meg. Az USA második és harmadik elnöke, John Adams és Thomas Jefferson ráadásul egy napon, a Nyilatkozat aláírásának ötvenedik évfordulóján hunytak el. Ez egymástól teljesen függetlenül történt, hiszen többszáz kilométer választotta el őket egymástól. De Adams utolsó szavai állítólag azok voltak, hogy Jefferson biztosan túléli őt. Ez nem lett igaz, Jefferson megelőzte néhány órával.

Ugyanezen a napon halt meg öt évvel később egy harmadik alapító, egyben az USA ötödik elnöke, James Monroe is.

Csillagok és csíkok a zászlón

Az amerikai zászlón ma hét piros és hat fehér sáv van, a sarokban pedig ötven csillag látható. A tizenhárom sáv az alapító gyarmatokat, az ötven csillag pedig a jelenlegi tagállamokat jelképezik. Az USA születésekor még csak 13 csillag volt a sarokban. Később fokozatosan bővült a csatlakozó államok száma.

Volt olyan is, amit szinte aprópénzért vásároltak meg Oroszországtól. Alaszkát 1867-ben, mindössze 7,2 millió dollárért engedte át az USÁ-nak az akkori orosz cár. A vásárt sokan nevetségesnek, sőt, egyenesen hibának tartották. Alaszkát ugyanis értéktelen, kietlen fagyos területnek tartották. Viszont amikor kiderült, hogy a terület tele van arannyal és más ásványi kincsekkel, a vásárlás a történelem legjobb üzletének bizonyult.

Alaszkát egy ideig nem tartották valami sokra. Aztán megtalálták az aranyat. A képen egy gleccser látható az USA legnagyobb területű nemzeti parkjában, az alaszkai Wrangell-Saint Eliasban. Forrás: Wikipedia

Jelel a Lincoln-emlékmű?

Létezik egy érdekes városi legenda a washingtoni Lincoln-emlékműről. Abraham Lincoln elnök hatalmas, ülő szobra egy bizonyos Daniel Chester French alkotása. A szobor két keze egyesek szerint jelnyelven egy A és egy L betűt formál az elnök nevére utalva. French valóban ismerte a jelbeszédet, az egyik gyermeke ugyanis siket volt. De a legtöbb szakértő nem hisz abban, hogy a szobor jelelne. A kezek, az egyik ökölbe szorulva, a másik lazán a karfán inkább Lincoln összetett személyiségét akarták bemutatni.

Vajon mutatni akart valamit? Kép: Wikipedia

Fura törvények

Számos olyan furcsa törvény létezik még ma is az Egyesült Államokban, amiket a Függetlenségi Nyilatkozat aláírása környékén hoztak, és amik máig életben vannak. Ilyen volt például a köztéri hegedülés tiltása Massachusetts-ben, vagy a szárnyasok színesre festése Illinois államban.

Ez nem véletlenül tilos…

Több a fegyver, mint az amerikai

Viszont az is tény, hogy a törvények Amerikában nem tiltják, sőt, egyenesen támogatják, hogy az emberek különböző lőfegyvereket tartsanak. A fegyvertartás ugyanis egy olyan alkotmányos jog, amit még 1791-ben iktattak be. Emiatt pedig egy statisztika szerint minden 100 amerikaira 120 lőfegyver jut. Így nem véletlen, hogy az egész világon itt a legnagyobb a fegyverrel elkövetett bűncselekmények száma.

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Majdnem kikapcsolták az ország egyik legnépszerűbb gólyafészek-kameráját

Valaki kimentett egy sérült fiókát, pedig nem kellett volna.

Jó reggelt!

Kerek 250 éve mondta ki 13 amerikai gyarmat, hogy nem kérnek többé a britekből.

5 milliárdot repkedett el Szijjártó Péter volt külügyminiszter, majomszökés az állatkertben – híradó

Új villamosvonal épül Budán, szalmonellát okozhat az egyik instant tészta.