Sokan irtóznak a kissé csúszós, varangyos (ami azt jelenti, bibircsókos bőrű) békáktól, és bevalljuk, a mi szerkesztőségünkben sem örvendnek osztatlan sikernek. Viszont fontos állatok, ugyanis a kártevő rovarok természetes szabályozói. Vagyis nemcsak abban segítenek, hogy kevesebb szúnyog csípjen minket, és meggátolják a rovarok emberre veszélyes betegségeinek a terjedését is, hanem ugyanígy védik a növényeket és állatokat is. Így aztán azt is, amit eszünk.
De ha ettől a megható történettől még nem estetek szerelembe a békákkal, tudunk még segíteni. Pontosabban egy békafaj, a sárgahasú unka fog. Ugyanis szíves szemekkel néz ránk. Így:
Bizony, ennek a kétéltűnek szív alakúak a pupillái. A pupilla más néven a szembogár, a központi sötét folt. A békák pupillái más állatokhoz hasonlóan erősen plasztikusak, tehát az alakjuk változó. De az övék még több alakot vehet fel, szám szerint hetet számoltak a kutatók. Egy időben arra gyanakodtak, hogy ennek köze lehet az életformájukhoz, de ez az elmélet egyelőre megdőlt. Jelenleg nem tudni pontosan, hogy a pupillák sokféle alakjának a békák esetében mi az oka.
Visszatérve az unkára, elég picike, 4-5 centiméteres állat. Barnás-szürkés a felsőteste, a hasa citrom– vagy narancssárga, fekete pontokkal pettyezve. Nagyrészt a vízben él, kivéve a folyóvizeket, azokat nem szereti, és megfigyelések alapján a társaságot sem, csak a saját fajtájával szeret bandázni, más békákkal nem igazán.
Magyarországon elég sok van belőle, főleg a Bükkben, a Mátrában, de a Dunántúlon is. Szóval, ha szeretnétek, hogy valaki SZÍVesen nézzen rátok, keressetek magatoknak egy sárgahasú unkát. Megcsókolni azonban nem kell, ő sem úgy érti. (IFLScience)