Fúj, genderőrület! Na de mi is ez pontosan?

Nagyon sokszor hallhatjátok mostanában, hogy a gender (ejtsd: dzsender) valami rémséges dolog, aminek a terjedését ugyanúgy meg kell állítani, mint Brüsszelt. Olyankor kerül elő ez a fogalom, amikor például arról van szó, hogy nevelhet-e közösen gyereket két férfi, vagy amikor valaki megváltoztatná a születési nemét. De még akkor is, amikor az Eurovíziós Dalfesztiválon nőnek öltözött férfiak énekelnek. A genderkérdés tehát sokak fejében egyenlő a megszokott és hagyományosnak tekintett nemi identitástól való eltéréstől. A politikai jobboldal pedig ebben látja a családok szétesésének és a társadalom hanyatlásának okát, és sok esetben a nyugati kultúra bukását is. Pedig a gender alapvetően egészen mást jelent.

A 2014-es Eurovízió győztese az osztrák Conchita Wurst. kép: Wikipedia

Mit is jelent a gender valójában?

A gender eredetileg egy tudományos fogalom, amit leginkább társadalmi nemnek lehetne fordítani. Azokat a szerepeket és tulajdonságokat értjük alatta, amit a világ elvár egy nőtől és egy férfitól a biológiai neme alapján. Ha egy kislány megszületik, rögtön rózsaszínbe öltöztetik, az első játéka pedig sokszor egy baba lesz. Azt várják tőle, hogy gondoskodó, csendes és törékeny legyen. A kisfiúk kisautót kapnak, elvárják tőlük, hogy bátrak legyenek, és még mindig gyakran leszidják őket, ha sírnak, mert valami fáj. Ha ezek a gyerekek felnőnek, sokszor az elvárt szerepek szerint élnek. Még mindig sok helyen tartja magát, hogy a nő helye otthon van, leginkább a gyerekek mellett és a konyhában, a férfiak pedig gondoskodnak a családjukról. Ez a rengeteg elvárás pedig nagyon sok terhet tesz mindkét nemre.

A gender tehát egy tanult dolog, mert nincs olyan, hogy a nők magukban hordozzák azt a gént, amitől jobban tudják kezelni a mosogatnivalót. A férfiak is képesek egyedül gondoskodni egy csecsemőről, mert nincs olyan örökletes tulajdonságuk, ami megakadályozná őket ebben. Ha tehát szigorúan vesszük, a genderkérdés valóban egy olyan dolog, amiről érdemes lenne vitatkozni, mert nem biztos, hogy mindenki, legyen az akár férfi vagy nő, szeretne úgy élni, ahogy a társadalom elvárja tőle.

Pixabay

Az, hogy a társadalom milyen szerepeket szán egy nőnek és egy férfinak, nagyon sokat változott az elmúlt évszázadban. Még az előző század elején is elképzelhetetlen volt, hogy a nők tanulhassanak, vagy vezető szerepeket tölthessenek be. De ugyanígy sokáig azt gondolták, hogy a művészetek vagy akár a politika sem való a nőknek. Viszont ma már az is elfogadott, hogy egy férfi marad otthon a kisbabával, és a nő a családfenntartó. De ez még mindig sokkal ritkábban fordul elő, mint fordítva. A társadalmi elvárások miatt egy nő gyakrabban áldozza fel a karrierjét a család miatt. Viszont, ha egy férfi végez olyan tevékenységet, amit általában nők szoktak, például elmennek óvóbácsinak, vagy érzelmesebbek, akkor rögtön megkapják, hogy milyen „lányosak”. A genderről való vita tehát eredetileg arról kéne, hogy szóljon, hogy a társadalom ne tegyen ekkora nyomást az emberre, csak azért, mert annak született, ami.

Na de hogy lett ebből politikai kérdés?

A társadalmi nemek körüli vita sok esetben elment afelé, hogy az egyén saját identitása micsoda. Amikor genderről van szó, alapesetben nő- és férfiszerepekről beszélgetünk. Viszont gyakran előfordul, hogy az ember nem akar vagy nem tud azonosulni a saját születési nemével, és az ebből következő szerepekkel.

  • Például hiába született férfinak, mégis úgy érzi, hogy nőként él, nőként gondolkodik. Ilyenkor ő egy transznemű ember.
  • Vagy egyáltalán nem gondol magára úgy, hogy bármilyen nemhez kellene tartoznia. Esetleg egynél több nemhez tartozónak érzi magát. Ezt nevezzük non-binárisnak.
  • Vagy a nemi identitása tér el a hagyományostól, ilyenkor beszélünk meleg, leszbikus vagy biszexuális emberekről.

Az LMBTQI mozaikszót biztos láttátok már, ebben az egyes betűk a különböző szexuális és nemi kisebbségeket jelölik.

2008-as London Pride, az LMBTQ-emberek felvonulása kép: Wikipedia

Az, hogy valaki valamilyen nemi kisebbségbe tartozik, nem betegség, tehát nem fertőz. Nem döntés kérdése és nem is egy tanult dolog. Senki nem lesz meleg attól, ha melegeket lát a tévében. Nagyjából a társadalom 9-10 százaléka tartozik ebbe a körbe. És mivel az eltérő nemi identitás nem fér bele a hagyományos nemi szerepekbe, a jobboldali keresztény-konzervatív politikusok szinte már boszorkányüldözésig fokozódó harcot vívnak ellene. Szerintük ugyanis ez árt a hagyományos társadalomnak, aminek az alapja a férfi-nő házasságán alapuló család. Ezért került a magyar alaptörvénybe, hogy az anya nő, az apa meg férfi. Ezért lettek lefóliázva a könyvesboltban azok a könyvek, amiben LMBTQ szereplők vannak. És ezért nem lehet 18 éves kor alatt megnézni olyan filmeket, amiben transznemű szereplő van.

A fideszes Kövér László, aki ma is a Parlament elnöke, már 2015-ben azt mondta: „Nem akarjuk a genderőrületet. Nem akarjuk Magyarországot a férfigyűlölő nők, és a nőktől rettegő feminin férfiak, a gyermekekben, a családokban csak az önmegvalósítás akadályát látó jövőtlenség társadalmává tenni”. Három évvel később megszüntették az felsőoktatásban a genderszakokat, tehát nem lehet a társadalmi nemekről egyetemen tanulni. Még azt is el tudták hitetni sokakkal, hogy vannak, akik ovisok születési nemét változtatnák meg.

Amikor egy politikus, mint például nemrég maga a miniszterelnök kiírja a Facebook-oldalára, hogy „No gender!”, az alapesetben nagyon előremutató és haladó gondolat lehetne. Ha a gender tényleges jelentését nézzük, azt is hihetnénk, hogy Orbán Viktor az emberekre helyezett társadalmi nyomást enyhítené. Viszont a helyzet az, hogy a miniszterelnök valószínűleg inkább arra gondol, hogy a világban nincs helye a hagyományostól eltérő nemi szerepeknek.

Nem a migrációra, a genderre és a háborúra. kép: Facebook/Orbán Viktor

Biztosan észrevetéttek, hogy ez az egész genderkérdés nagyon összetett és nagyon szerteágazó, egy cikkben nehéz mindent összefoglalni. Így biztosan fogunk még írni róla.

(telex.hu, merce.hu, marieclaire.hu)

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Kutya meleg és kutyaszorítóból szabadult kutya – híradó kedden

A magyar diákok kreativitása pedig átlagon aluli.

Rekordot döntött az Agymanók második része

Hétvégétől már nálunk is látható a mozikban.

Vannak országok, ahol tilos a suliban mobilozni

Nálunk pedig nemsokára korlátozzák a használatát az iskolában.