Miért nem szabad úgy táncolni, ahogy ők fütyülnek?

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Ha még nem hallottál az épp aktuális nemzeti konzultációról, akkor valószínűleg egy dobozban éltél eddig. Ugyanis lépten-nyomon beleszaladhatsz, láthatod óriásplakáton, tévéreklámban, szembe jöhet veled a közösségi médiában, a Youtube-on és rádióreklámként is. A most zajló konzultációt épp meghosszabbították egy héttel. Ez azt jelenti, hogy még egy hétig biztosan láthatod azokat a plakátokat, amelyek szerint egy fiatalember és egy szőke asszony füttyszóval táncoltatná a magyar lakosságot. Nekünk pedig valami miatt ezt nem szabad hagyni.

Forrás: rtl.hu

Na de mi az a nemzeti konzultáció?

2010 óta, amióta Orbán Viktor másodszor tudott kormányt alakítani, 13 kérdőívet küldtek ki a felnőtteknek, amikben a véleményüket kérték. 2010-ben először csak a nyugdíjasokat kérdezték a nyugdíjakról és egyéb támogatásokról, aztán már mindenkit. Volt konzultáció az új alaptörvényről, társadalmi kérdésekről és a gazdaságról. 2015-től aztán egyre inkább olyasmiről kérték a lakosság véleményét, hogy hogyan lehet megállítani valamit, vagy valakit. Először a menekülteket, aztán már Brüsszelt, és Soros Györgyöt. Az egyébként nem lenne baj, hogy a népet megkérdezi a kormány, mit szeretne. Máshol is vannak erre példák, azt népszavazásnak hívják. A konzultációval viszont a legnagyobb baj az, ahogyan a kérdéseket felteszik. És az is, hogy senki nem tudhatja igazán, hogy mik a válaszok, és azzal ki mit csinál.

Nézzünk egy konkrét példát

A most meghosszabbított nemzeti konzultáció tizenegy kérdésből áll, a negyedik a következő:

Brüsszel Magyarországon migránsgettókat akar létrehozni. Brüsszelben helyettünk akarnak dönteni arról, hogy kivel éljünk együtt, és kiket engedjünk be az országunkba. Kötelezni akarnak minket, hogy már a menekültügyi kérelmek elbírálása előtt engedjük be a migránsokat az országba. Ezzel migránsgettókat hoznának létre Magyarországon. Ön mit gondol?

A: Nem szabad engedni, hogy migránsgettók jöjjenek létre.

B: El kell fogadni a brüsszeli migrációs terveket.”

Ez a pont rögtön egy olyan állítást fogalmaz meg, amivel nehéz mit kezdeni. Egyrészt ugye, ki az a Brüsszel? Brüsszel Belgium fővárosa, nem rendelkezik önálló akarattal, tehát nem akar létrehozni semmit. Az oké, hogy az Európai Unió székhelye, de az itteni döntések megszületésében Magyarország is részt vesz. A menekültekkel kapcsolatban pedig még decemberben született egy uniós döntés, amely minden tagállamra kötelező. Ebben az szerepel, hogy legfeljebb 7 napig tarthat a menekültek vizsgálata. Ezalatt azért elég nehéz gettósodni még jól felkészült migránsoknak is, bármit is jelentsen ez. Tehát a kérdés okafogyott – a döntés ebben már megszületett, és ez a döntés nem pontosan az, amit a kérdés felvet.

Fotó: Bálint Judit

Na de akkor miért ez a kérdezősködés?

Az látszik, hogy ha az emberek valódi véleményét szeretné tudni a kormány, akkor nem úgy kérdezne, hogy valami hazugságot állít előtte. Neki valószínűleg elég az, hogy százszor elénk tolhatja, hogy épp kivel áll szemben. Van, hogy a menekültekkel, az Európai Unióval, vagy a társadalom bizonyos részével. Most épp melegekkel, de volt olyan is, hogy a szegényekkel vagy a hajléktalanokkal. Ezeket az üzeneteket sokféleképp el lehet juttatni az emberekhez. Most épp kérdésekbe csomagolva, nemzeti konzultációként. A konzultációt, és azzal az „üzenetet” pedig lehet hirdetni mindenhol. Sokan azért sem küldik vissza a kérdőívet, mert az azon szereplő adataikat, email-címüket féltik.

Mi történik a visszaküldött kérdőívekkel?

A válaszok feldolgozása teljesen átláthatatlan. 2015-ben a Miniszterelnökség megtagadta az adatok és a feldolgozás körülményeinek nyilvánosságra hozatalát. Volt, aki megpróbálta kiperelni az adatokat, de nem járt sikerrel. Így hát el kell hinnünk mindent, amit a kormány az adatokról állít. Eszerint általában a visszaküldők 97-99 százaléka azt válaszolja, amit a kormány hallani szeretne. És hát lássuk be, ki az, aki arra a kérdésre, hogy szeretné-e, hogy Brüsszel migránsgettókat hozzon létre, azt válaszolná, hogy „igen”? A többség egyébként nem válaszol, a legnépszerűbb konzultációt is mindössze 29 százalék, kicsit több, mint 2 millió ember küldte vissza. A mostani kérdőív különösen gyengén szerepel, ezért is hosszabbították meg a határidőt.

Egyébként már több kreatív megoldás született arra, hogy mit lehet csinálni a vissza nem küldött kérdőívekkel. Volt, amikor tüzelőanyagnak gyűjtötték össze ezeket. Most épp civilek gyűjtik azokat, tiltakozásul a kormány ellen.

Fotó: Bálint Judit

Mibe kerül ez az egész?

Borzasztó sokba. Egy összesítés szerint 2021-ig majdnem 50 milliárd forintot költött erre a kormány, azóta pedig volt még két ilyen konzultáció, tehát a végösszeg valahol 60 és 70 milliárd forint közt lehet. Ez annyi pénz, amennyiből az ország összes tanárának lehetne adni egy plusz havi fizetést.

A konzultáció tehát elsősorban nem az emberek véleményét kéri, hanem propagandaeszköz. Segítségével a kormánypárt a választásoktól függetlenül, az arra kiszabott költségeken felül, közpénzből növelheti népszerűségét – és mellesleg pénzt oszthat a haveri körnek, akik a hirdetéseket intézik.

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Még izgulhatnak a továbbjutás miatt a focidrukkerek, az űrben rekedt két űrhajós – híradó

Az EU megkerülte a magyar vétót az ukránoknak szánt segélynél, egy csacsi pedig jávorszarvasnak állt.

Százötven éves a fogaskerekű

Majdnem megszűnt, de szerencsére még utazhatunk rajta.

Ki ez a Soros György?

Miért lett közellenség? És miért támogatta a fiatal Orbán Viktort?