Hogyan nyerte meg Donald Trump az amerikai elnökválasztást?

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Nos, a fenti kérdésre a következő években még milliók fogják keresni a választ. Az már biztos, hogy a volt elnök ismét elnök lesz. Pedig túl van már néhány súlyos dolgon, mióta kiköltözött a Fehér Házból. Négy éve, amikor nem volt hajlandó elfogadni a vereségét, erőszakos lázadást robbantott ki a Capitoliumban, később bűncselekmények miatt jogerősen elítélték és túlélt két merényletet.

Hogy miért kapott ilyen sok szavazatot Donald Trump Kamala Harrissel szemben, arra számtalan lehetséges magyarázat létezik. Például: a demokraták későn ismerték fel, hogy az agg Joe Bident le kell cserélniük Harrisre. Harrisnek pedig ez alatt a rövid idő alatt nem sikerült meggyőznie a billegő államok lakóit és nem tudta megszólítani a szavazóbázisát úgy, ahogy szerette volna.

De milyen kérdések döntöttek és hogyan?

Ehhez a válaszhoz a külföldi elemzéseket és az exit pollokat is segítségül hívtuk. Az exit poll lényegében egy közvélemény-kutatás. De az emberek véleményét közvetlenül azután kérdezik meg, hogy kiléptek a szavazófülkékből. Az exit poll eredményei a szavazás végéhez képest jóval korábban láthatók, így megbízhatóan előrejelzik a verseny végét. Ráadásul meg lehet kérdezni az embereket arról is, hogy miért szavaztak úgy, ahogy.

Az exit pollokban a gazdasági kérdések körül forgott minden. Az amerikaiak egy jelentős részének elsősorban megélhetési és anyagi gondjaik vannak. Az infláció náluk is belehúzott, és ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy megnőtt a szakadék a magas és az alacsony jövedelmű szavazók között. Sokan visszasírják a Joe Biden előtti időket – úgy vélik, hogy Donald Trump elnöksége alatt jobb életük volt. Más kérdés, hogy például a koronavírus-járvány éppen azután sújtott le a világra és a gazdaságra, hogy Bident beiktatták.

Kamala Harris és Joe Biden. Fotó: Fehér Ház/Wikipedia

A szavazóknak még csak kedvelniük sem kell Trumpot ahhoz, hogy rá szavazzanak és ezáltal megbüntessék a Biden-kormányt a rossz gazdasági helyzet és az életkörülményeik miatt.

Donald Trump időnként két lábbal tapossa a demokráciát, a nők jogait és így tovább. Harris demokrataként mindig a demokrácia mellett állt ki. De országos szinten a választóknak csak a 35 százaléka tartotta a legfontosabb tényezőnek a demokrácia állapotát, amikor voksolt. Közülük egyébként 81 százalék Harrisre szavazott és csak 17 százalékuk Trumpra. A második legégetőbb kérdés viszont a gazdaság volt, és akik ezt tartották elsődleges szempontnak a választásuknál, azoknak az embereknek a 79 százaléka Trumpra szavazott. A Trumpra szavazók úgy vélik, a politikus jobban kezeli majd az olyan gondokat, mint a magas árak, vagy a bevándorlók tömeges beözönlése.

Forrás: X
Forrás: X

Trump nyíltan erre fűzte fel a kampányát: míg Kamala Harris örömteli üzeneteket igyekezett megfogalmazni a szavazóinak, addig Trump ott szidta a mostani kormányt, ahol csak tudta. Meg tudta fogni azokat a szavazókat, akik dühösek voltak a magas árak miatt, az illegálisan az országba érkező migránsok miatt, a bűncselekmények miatt. Sokszor hozta szóba Oroszország Ukrajna ellen indított invázióját és a közel-keleti háborúkat is, hogy azt üzenje: lehet, hogy a világon káosz van, de ő erős vezetőként sikerre vezeti majd az országot.

És hogyan tovább?

A Z-generációs amerikaiak többek között a klímaválság, az oktatás és a társadalmi igazságosság kérdéseit vették figyelembe, amikor leadták a szavazataikat. Nos, ami a klímapolitikát illeti, Trump győzelme nem örömhír a Földnek. A leendő elnök ugyanis lényegében nem hajlandó tudomást venni az éghajlatválságról. A környezetvédők szerdán már nyilatkoztak is arról, hogy egy „klímatagadó” megválasztása az elnöki székbe komoly veszélyt jelent a bolygóra. Hogy miért? Mert Trump egy rakás globális klímaintézkedést visszavethet.

A Fridays for Future egyik aktivistája a párizsi klímegyezményben meghatározott számmal vonul. Fotó: Unsplash

A republikánus Trump a kampány során hatalmas átverésnek nevezte a klímaváltozást. Amikor legutóbb elnök lett, kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímamegállapodásból. Ez azt a célt tűzte ki, hogy a világ ne melegedjen 1,5 Celsius-foknál nagyobb mértékben az iparosodás előtti szinthez képest. Állítólag Trump azt is fontolgatja, hogy kilépjen az ENSZ-nek abból az egyezményéből, ami összehangolja a klímaválság kezelését szolgáló akciókat. De beszélt arról is, hogy visszafogja azokat a kiadásokat, amiket a Biden-kormány a zöld gazdaságra fordított.

És az oktatás?

Donald Trump a kampánykörútja során azt ígérte, hogy felszámolja az amerikai oktatási minisztériumot (bár ezt valószínűleg nem teszi meg) és visszavonja azokat az intézkedéseket, amik az LMBTQ-tanulókat védi az iskolákban. Az elnök egyébként nem állt elő részletes oktatáspolitikai javaslatokkal. Egyes ötleteket pedig már az előző elnöksége alatt is felvetett, de közülük semmit sem hajtott végre.

Fotó: Giphy

Trump nagyon kemény bevándorlási politikát ígért, és azt sem zárta ki, hogy tömegesen toloncol majd ki nőket, gyerekeket az országból. Arra nem válaszolt, hogy elzavarná-e az országból az amerikai állampolgárságú gyerekek szüleit is. A becslések szerint több mint 4 millió Amerikában született gyereknek van legalább egy olyan szülője, akinek nincsenek papírjai, és úgy él az országban. Azok a tanárok, akik a bevándorló közösségeket is kiszolgáló iskolákban tanítanak, úgy vélik, már most fel kell készülniük a nehéz helyzetekre. Hiszen ha Trump tényleg az ígéreteinek megfelelően cselekszik, akkor akár több millió gyereket választhat el a szüleitől.

Minden bizonytalan

Donald Trump híres arról, hogy indulatok és hirtelen ötletek vezérlik, amiket vagy megpróbál, vagy el sem kezd. Ezért minden félelem és remény jórészt találgatás egyelőre. Ami biztos: egy egészen kicsi országot sem képes egyetlen ember vezetni, pláne egy ekkorát. Hogy mi valósul meg abból, amit Trumptól várnak az amerikaiak és a világ, az a csapatán is múlik majd. Most annyit tehetünk, hogy figyelünk és újságot olvasunk.

Források: Washington Post. New York Times. ABC News. Guardian. Chalkbeat. CNN.

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Hogy került a Mikulás Lappföldre?

Pláne, hogy az eredeti Miklós püspök Kis-Ázsiában született?

Az Action for Democracy továbbra is támogatja a Kispolgárt

Az első szabad gyerekújság marad, és ingyenes.

Kázmér és Huba

Kázmér ellenáll.