Hétfőn Márton-nap van, ami nem csak egy egyszerű névnap. Kapcsolódik hozzá néhány népszokás is. Szent Márton, pontosabban Tours-i Szent Márton 316-ban született Savariaban, a mai Szombathelyen. Később a kereszténység egyik leghíresebb szentje lett. Szűz Mária mellett Tours-i Szent Márton is Magyarország védőszentje.
Születése után a családja a Római Birodalmon belül Itáliában telepedett le. Tizenkét évesen, szülei akarata ellenére vette fel a kereszténységet, utána pedig belépett a hadseregbe. Később kilépett a seregből, mert azt mondta, Istent akarja szolgálni, nem a császárt. „Krisztus katonája vagyok, nem szabad harcolnom”. Állítólag a gall uralkodó (Gallia a mai Észak-Olaszország, egész Franciaország és Belgium, Svájc nyugati fele, valamint Hollandiának és Németországnak a Rajnától nyugatra eső része volt)
gyávasággal vádolta és kényszerítette, hogy harcoljon. Ezért Márton fegyverek nélkül akart másnap a csatába indulni. De a harc végül elmaradt, békét kértek a gallokra támadó barbárok. Ezt az egyik csodájának tulajdonítják.
Azt tartották róla, hogy rendszeresen segítette a szegényeket. 371-ben Mártont Tours püspökévé választották, de ő ezt nem akarta. A legenda úgy tartja, hogy egy libaólban próbált elbújni, de a ludak gágogással elárulták, hogy ott van. Na, innen ered a libaevés. És azért lett november 11. Márton napja, mert ezen a napon temették el Tours-ban.
Szent Mártont már a honfoglalás előtti időkben is tisztelték nálunk. De a legenda szerint Szent Istvánnak is megjelent álmában. November 11. volt a tél kezdőnapja is, ekkor nagy lakomákat tartottak és ludat ettek. Már csak azért is nagy volt a zebezaba, bálozás és lakoma, mert ezután kezdődött a karácsony előtti 40 napos böjt, az advent. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – szólt a mondás. Ez valószínűleg onnan eredt, hogy novemberben lehetett már levágni a jól tömött állatot, és akinek eddig nem sikerült az éléskamrákat a terményekből feltölteni, annak tényleg szűkös lett a tél.
A liba csontjából azt is megjósolták, milyen idő lesz: ha rövid és barna a csont, akkor locspocsos, saras tél lesz. Ha hosszú és fehér, akkor havas. A hiedelem szerint ha ma hideg, havas idő van, karácsonykor enyhe lesz az időjárás. Tehát ha hiszünk a népi jóslatnak, akkor akár havas karácsonyunk is lehet. Hacsak a klímaváltozás közbe nem szól.
(Kiemelt kép: Unsplash)