A képen nem egy köldök látható, hanem az első felfedezett holdbarlang. A lyuk sokmillió vagy -milliárd éve keletkezett, amikor a Holdon még láva folyt. Ilyen lávacsatornákból valószínűleg rengeteg van a Holdon. A most megtalált barlang legalább 100 méter mély, és a Nyugalom Tengere nevű helyen található, ahol az Apollo 11 űrhajó leszállt éppen 55 évvel ezelőtt.
A felszínről is látható aknához minden bizonnyal kiterjedt alagútrendszer tartozik, mert a láva már csak így dolgozik. És épp ezeket az alagutakat szemelték ki a tudósok ahhoz, hogy állandó bázist építsenek ki bennük.
Sajnos a Holdon vagy a Marson nem lehet csak úgy heverészni a szabad ég alatt, mint itthon. Leginkább a sugárzás miatt. A Földet erős mágneses mező védi a kozmikus sugárzástól, amely hosszú távon halálos az élő szervezetekre. A Holdon viszont már nincs ilyen védelem. A Naprendszerben dolgozó űreszközök elektronikáját is védeni kell a sugárzástól. Ezért láthatsz arany- vagy ezüstszínű fémfóliákat a műholdakon és szondákon.
A barlangokban viszont biztonságban lennének a huzamosabb ideig ott élő emberek. És nemcsak a sugárzástól, hanem a borzasztó hidegtől és az apró meteoritoktól is. Igaz, a száz méter mély lyukba csak lifttel vagy háti rakétával tudnak majd leereszkedni és kijönni onnan.
A következő években bizonyára fontos kutatási terület lesz a holdbarlangok feltérképezése robotokkal. Utánuk pedig beköltözhetnek az első emberek. Végül is eredetileg barlanglakók voltunk. És itt legalább biztosan nincs medve! (BBC)
