Kik azok a „multik” és miért áll velük hadban a kormány?

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Talán hallottad már, hogy a kormány rendre hadat üzen a multiknak. Esetleg azt is, hogy a multik megsarcolják a magyar gazdaságot és direkt lehúzzák a magyar vásárlókat. Azt a pénzt pedig, amit gátlástalanul beszednek a magyar lakosságtól, külföldre viszik.

Ezért a kormány, legutóbb például Lázár János építési és közlekedési miniszter, többször is keményen fogalmazott a multikkal kapcsolatban. Lázár például a minap azt mondta, hogy a választások után „baltával esnek neki” a jelenlegi rendszernek, és a „négy sarkából forgatják ki” azt, hogy ne a multik, hanem a magyarok járjanak jól.

Ha csak ezt tudod a multikról, azt gondolhatod, hogy azok valami félelmetes szörnyetegek, akik ellen csatarendbe kell állítani egész Magyarországot. De ha közelebbről megnézzük, nem is olyan ijesztő az „ellenfél”.

Kik is azok a multik?

A multi a multinacionális vállalatok rövidebb neve. Ezek azok a cégek, amik nemcsak egy országban működnek. Ilyen például a Tesco és a Spar, az Erste Bank vagy a Raiffeisen, de ilyen az Audi, a Mercedes és a Burger King is. Ezek külföldi tulajdonban vannak, de vannak olyan multik is, amik Magyarországról terjeszkedtek. Ilyen például az OTP és a MOL.

Kép: Pixabay

Ezek a cégek hatalmasra nőttek, rengeteg országban tartanak fenn irodákat, gyárakat, üzleteket. Épp ezért rengeteg embernek adnak munkát. Vagyis az ellenük folyó harc következménye az is lehet, hogy egy csomó ember elveszítheti a munkahelyét. Ugyanis volt már példa arra, hogy egy multi bezárta az összes magyarországi boltját és kivonult az országból.

Ezek a cégek komoly bevételeket termelnek, amik után jelentős összegeket adóznak is. Tehát az ország költségvetése szempontjából sem mindegy, hogy itt vannak-e, vagy sem. Viszont az is tény, hogy hatalmas nyereséget is termelnek, de ez meg érthető. Kevés olyan szereplő van jelen a piacon, aki nem akar pénzt keresni.

Miért orrolt meg rájuk a kormány?

A jelenlegi Fidesz-kormány már 2010-ben, a hatalomra jutása után elkezdte piszkálni a multicégeket. Akkor eléggé üres volt az államkassza, ezért különadót vetettek ki a bankokra, energiavállalatokra és távközlési cégekre. Később a kereskedelmi láncokra is. Ezeket az adókat átmenetinek, ideiglenesnek ígérték, de végül maradtak. Csak a nevük változott, a bankadótól a „chipsadón” át az „extraprofitadóig”.

Kép: Pixabay

A kormánynak az is a baja a multikkal, hogy azok kiszorítják a kisebb magyar vállalkozásokat a piacról. Egy kisebb cégnek ugyanis nehéz egy nagyobbal versenyezni. A multicégekben általában nagyon értik a dolgukat, évtizedes tapasztalatuk van arról, hogyan kell boltot vagy hamburgerezőt üzemeltetni. Azt is nehezen viseli a mostani kormány, hogy külföldi cégek a legnagyobbak a legfontosabb ágazatokban. Ilyen például az élelmiszer-kereskedelem vagy az energiaipar.

Nem véletlen tehát az sem, hogy a kormány, vagyis a Fidesz szavazói örültek, amikor a „gonosz” multikat komolyan megadóztatták. Elsőre úgy tűnt, a kormány végre nem „az emberektől” veszi el a pénzt, hanem valaki mástól.

Na de ki fizet végül?

Nemcsak a multik, hanem igaziból senki se szeretné, ha többet kellene kifizetnie, mint amennyit keres. A multik pedig különösen érzékenyek arra, hogy ne legyenek veszteségesek. Hiszen hatalmas összegekkel kell egyensúlyozniuk ahhoz, hogy folyamatos legyen a termelés, hogy tudjanak új beruházásokat csinálni és ki tudják fizetni sokezer ember fizetését minden hónapban. Ráadásul legtöbbször nem emberbaráti szeretetből tartják fenn a vállalatot, hanem igenis nyereségesek akarnak maradni, tehát pénzt akarnak keresni.

Kép: Pixabay

Így nem véletlen, hogy ezekre a különadókra sem az lett a válasz, hogy megvonták a vállukat és szép csendben befizették azokat. Hanem bizony áthárították ezt a vásárlókra, tehát lényegében mindenki másra. Még rád is.

Itt egy egyszerű példa egy tábla csokival:

  • Egy tábla csokit mondjuk 400 forintért árulna egy bolt, mert ennyibe került a gyártás, a szállítás, és még egy pici hasznot is rátettek.
  • Viszont az állam elkéri az ÁFA-t, ami még 108 forint.
  • Be kell fizetni utána a chipsadót is, ami egy különadó az egészségtelen ételek után. Ez még 30 forint.
  • És a boltláncot sújtja még egy kiskereskedelmi különadó is. Ez 12 forint lenne, de ezt is beépítették a csoki árába.

Így kerül a 400 forintos csoki a végén 550-be.

Az árának jelentős része adó. Kép: Pixabay

Tehát a multi úgy fizeti be a rá kivetett különadókat, hogy az neki egyáltalán nem kerül semmibe, hiszen semmivel sem lesz kevesebb a pénze. Egyszerűen átírja az árcédulákat. Voltaképp az állam is jól jár, mert neki viszont több lesz a pénze. Egyedül a vásárló vakarja a fejét, hogy miért lett ennyivel drágább a csoki.

De ez nemcsak a csokival működik így, hanem egy csomó más termékkel a boltban. És ez van a mobilod havidíjával, a benzinnel vagy a banki átutalások költségével is. A különadókat ezeknek az árába is beépítették, amit a végén a vásárlók, felhasználók, fogyasztók fizetnek meg. Még azok is, akik annak tapsolnak, hogy a „gonosz” multikat milyen keményen megadóztatta a kormány.

Kiemelt kép: HVG

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Kázmér és Huba

Mi lakik az ágy alatt?

Jó reggelt!

Egy igazi rémség lesz a mai témánk!