Vezetés közben jött rá a tüsszögés egy szénanáthás amerikai férfira, aki ahelyett, hogy szabadjára engedte volna a tüsszt (ilyen szó mellesleg nincs), inkább befogta az orrát, és visszafojtotta. Mindnyájan csináltunk már ilyet, de nem véletlenül mondják orvosok, hogy ne tegyük, hanem szépen, kezünket a szánk elé rakva tüsszentsünk.
Miért is? Mert tüsszentéskor, ha a száj és az orrnyílások is zárva vannak, a felső légutakban hússzor akkora nyomás keletkezik, mint ha kiengednénk a tüsszentést. Az áldozatnál a nyomás egy két milliméter átmérőjű lyukat tépett a légcsövébe.
Amikor a sürgősségire ért, komoly fájdalmai voltak, a nyaka duzzadt volt, és nehezen is tudta mozgatni. Ennek ellenére nyelni, levegőt venni és beszélni is tudott.
A férfinak nem volt szüksége műtétre, de két napig oxigént kapott és megfigyelés alatt tartották. Pár hét alatt a légcsöve magától meggyógyult.
Az orvosok ezúttal is felhívták a figyelmet, hogy senki ne tüsszentsen csukott szájjal és befogott orral.
