Szerda esti híradónkban írtunk arról, hogy a kormány összesen egymilliárd forinttal támogatja azokat a kocsmákat, amik az 1000 fő alatti településeken működnek. Egy kocsmára legfeljebb 3 millió jut. Nagy Márton gazdasági miniszter szerint ez azért szükséges, mert „a kiskocsma mindig a falu lelke. Turisztikai, vendéglátói vagy éppen kulturális találkozási pont”. De a döntés több sebből is vérzik, és nem azért, mert bárki sajnálná a falusi kocsmárosoktól a pénzt. Elemzés!
Az ezer fő alatti falvakban már sok helyen bolt sincs vagy más szolgáltatás (hiszen nincs elég vevő), nemhogy kocsma. Ennek több oka is van: az idők során kitiltották onnan a játékgépeket, és amúgy is megjelentek a nemzeti dohányboltok, amik kocsmaként funkcionálnak. Ott olcsóbb a sör vagy a bor, és meg is lehet inni azokat az üzlet előtti székeken vagy padokon – ki akarna többet fizetni értük szemben, a valódi kocsmában? Ezenkívül inni otthon is lehet, és sokan teszik is.
Minek és kinek a lelke?
Vannak, akik szerint a kocsmák a falvak utolsó közösségi terei, a megszűnésük pedig negatív hatásokkal jár. De a falusi kocsmák egy része egyáltalán nem (volt) alkalmas arra, hogy tényleg közösségi térként szolgáljon. A hozzáértők szerint az sokszor csak egy romantikus elképzelés, hogy a falvak kocsmáiban összejönnek az emberek beszélgetni, kártyázni, megtudni az aktuális híreket: a valóság inkább az, hogy fásultan bámulnak maguk elé, és közben iszogatnak valamit.
Abban tehát nem mindenki ért egyet, hogy a kis falvaknak valóban a kocsma lenne a lelke. Ezek a települések amúgy is elvándorlással küszködnek, a lakók elöregednek, ha születnek is újak, hamar elmennek onnan. A kérdés innentől már csak az, hogy a falvaknak biztosan kocsmákra van-e szükségük a leginkább, és nem gond-e az, ha ott egy kocsma számít a legfontosabb kulturális találkozási pontnak. Mert lehetne az egy faluház is, ahol bármilyen előremutató program, közös sport vagy főzés zajlik.
A faluban élők is megérdemelnék, hogy könnyen elérhető legyen számukra az oktatás, a közlekedés vagy baj esetén az orvosi segítség – és megérdemelnék azt is, hogy hozzáférjenek az új élményekhez és a tartalmas szórakozáshoz. Ehhez képest ma a lakosság körülbelül egyötöde reménytelenül leszakadt a társadalomtól, és ezekre esélye sincs. A kocsmapénzt akár erre is lehetett volna szánni.
Lenne tehát dolga bőven a kormánynak a kistelepüléseken, és ezek közül nem az a legfontosabb, hogy mi lesz a kiskocsmákkal. Néhány éve egyébként elindítottak egy Felzárkózó Település nevű programot, de így is vannak falvak, amik komoly hiányosságokkal küszködnek, és ennek az ott lakók látják a kárát.
A kampánynak jól jön, a társadalomnak rosszul
Más kérdés, hogy a politikusok úgy gondolják: a kocsmaprogrammal esetleg szavazatokat szerezhetnek a kistelepüléseken. A Fidesz a falvakban és az alacsonyan iskolázottak körében a legnépszerűbb, így nem meglepő, ha a kocsmákban próbál a szavazói kedvére tenni.
A magyar kocsmák száma a felére csökkent az elmúlt másfél évtizedben, úgyhogy még indokolható is, hogy miért kapnak segítséget. És persze a jövő évi választási kampányban sem hangzik rosszul, hogy a kormány támogatja a falusi „kulturális találkozási pontok” fennmaradását.
De mintha nem vennék figyelembe, hogy a döntés egy olyan országban született meg, ahol iszonyatos méreteket ölt az alkoholizmus. Magyarországon az óvatos becslések szerint is 4-500 ezer gyerek él olyan családban, amelyiknek valamelyik tagja alkoholista. Azt senki sem állítja, hogy a kocsmák és az alkoholbetegek száma összefüggene, de így sem tűnik jó ötletnek egymilliárd forint közpénzből beterelni az embereket a kocsmába.
Az alkoholbetegek és a családjaik nem sok segítséget kapnak ma a kilábaláshoz, szakértő segítség igénybevételéhez. Erre még annyi pénz sem jut, mint a kocsmaprogramra.
Ilyen intézkedés egyelőre kilátásban sincs, és várhatóan nem is lesz egy darabig. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy néhány éve a kormány adómentessé tette az otthoni pálinkafőzést. Orbán Viktor négy évvel ezelőtt kijelentette, hogy szerinte a pálinka alapvető élelmiszer. Legutóbb, a magyar kultúra napján is pálinkával a kezében mulatott.
Kiemelt kép: Orbán Viktor és veje, Tiborcz István
