Egy adag trutyit állítottak be videojátékozni a Readingi Egyetem tudósai. A trutyi úgynevezett hidrogél, egy vizes zselé, és a játék célja az volt, hogy teszteljék az anyag tanulási és alkalmazkodási képességeit.
Az eredmény egészen meglepő volt. A hidrogél eleinte igencsak bénán tolta, de minél többet játszott, egyre jobb lett. Egyébként Ponggal játszott, ami olyasmi, mint a tenisz vagy pingpong, tehát ütögetni kell egymásnak a labdát. Ebben az esetben az ellenfél egy virtuális fal volt, onnan pattant vissza a labda, azt kellett visszaütni. Persze mindezt „fejben”, vagyis elektromos érzékelőkkel (elektródákkal) csinálta a hidrogél, amit a számítógépes rendszerhez csatlakoztattak.
A kutatók szerint a zselé fejlődése annak köszönhető, hogy tele van ionokkal (az ion elektromos töltéssel rendelkező kémiai részecske), amiket elektromosan stimuláltak. A falban is volt elektromos töltés, így érzékelhette a gél a játékot.
Az ionok eleinte szétszórva voltak, de ahogy a labda mozgott, úgy nőtt az ionkoncentrációjuk, és így egyre hatékonyabban tudta követni az ütő a labdát. Vagyis ennek a zselének szinte izommemóriája lett. Itt van egy videó róla:
A kutatás egyik tagja a Guardiannek azt mondta, ez olyasmi, ahogy a folyómeder megjegyzi a folyó emlékét. Tehát a hidrogél igazából nem tanult, mert ha bármilyen körülmény változott volna, akkor ugyanúgy bután reagált volna. De alkalmazkodott, ami viszont olyan viselkedés, ami a mesterséges intelligenciában is megvan.
A kutatás egyébként főleg azért készült, hogy a tudósok jobban megértsék azt, hogy bizonyos anyagok hogyan befolyásolják az elektromos áramlást. (The Guardian)
