Mégis mi az a nemzet?

Nemzeti ünnep van. Szembejön a szó mindenhol, a dohánybolt is nemzeti. De gondolkoztál-e már azon, mit is jelent a nemzet?

Éppen mert a politika agyonhasználja, ráadásul sokszor a kereszténységgel együtt, sokan úgy vannak vele, hogy ez valami ősi dolog. Pedig a nemzet egészen fiatal fogalom, még a gőzgépnél is újabb.

A nemzet leginkább egy elképzelt közösség. Ha együttest alapítasz, őket összehívhatod egy garázsba zenélni, és világos, hogy ti vagytok a zenekar. De soha nem fogunk minden magyarral találkozni, a legtöbbjükről nem is tudunk. Mégis sokan érzik úgy, hogy van bennünk valami közös, amitől közelebb állunk egymáshoz, mint a nem magyarokhoz. Ez a lényege a nemzeti gondolatnak: összefog egy embercsoportot, amit aztán egységként lehet kezelni.

A feudalizmusban az emberek a földesuruknak tartoztak engedelmességgel, az pedig a királynak. Ahogy ez a rendszer felbomlott, kellett valami helyette, ami összetartja a népet. A királyért már nem volt kedvük harcba menni. Minden magyarért, lengyelért vagy románért viszont tudtak lelkesedni. Ez nagy vívmányokat, eredményeket hozott – és a frissen született nemzetek közötti háborúkat is.

A nemzet (és a latin natio) szó szerint vérségi köteléket jelent; olyan embereket, akik születésük által rokonok. De ez nyilván nem igaz egyetlen nemzetre sem. A mai DNS-vizsgálatok nem is ismernek „tiszta vérű” embert. A mai magyarokban is összekeveredett már német, szláv, zsidó és cigány vér, meg minden más.

Munkácsy Mihály: Honfoglalás (részlet). Sem a lovak, sem a ruhák nem stimmelnek, de olyan jól esik!

Hol a határ?

A nemzetet leggyakrabban három jellemzővel szokták körberajzolni. Ezek: a terület, a kultúra és a nyelv. Tehát a németek azok, akik Németországban élnek, szeretik a sört meg a káposztát, és németül beszélnek. Csakhogy ez már nem ilyen egyszerű, és tulajdonképp soha nem is volt igaz.

Ma közel 400 000 magyar él Angliában, és további százezrek szerte a világban. Trianon után milliók maradtak az új határokon kívül. Tehát a lakóhelyen nem múlik. Ráadásul az Európai Unióban a határok egyre kevesebbet jelentenek. Útlevél nélkül hajthatunk át rajtuk, tanulhatunk és dolgozhatunk bárhol. Nem igaz már, ami a Szózatban áll: hogy itt élned, halnod kell.

A kultúrával ugyanez a helyzet. Nem minden magyar szereti a népdalokat vagy a mulatós zenét, még az is lehet, hogy valakinek a Himnusz se tetszik. Van, aki imádja a paprikás-zsíros, magyaros konyhát, de egyre több a vega, és jól fogy nálunk a pizza és a hamburger is. Egy magyar gyerek rajonghat a japán rajzfilmekért vagy az amerikai zenéért, miközben Jókai Mórtól rosszul van. És ahogy szinte mindenütt, nálunk is máshogy gondolkodik és szavaz város és vidék. De ettől még Budapest is magyar, meg Újszász is.

Marad a nyelv mint a nemzet határa: mondhatjuk-e azt, hogy magyar az, aki tud magyarul? Mi éppenséggel mondhatjuk, viszont ez azt is jelenti, hogy te angol (és amerikai) is vagy, illetve az leszel, amikor jól megtanulsz angolul. Sőt azt is, hogy az osztrákok igazából németek, a brazilok portugálok (vagy fordítva), Dél-Amerika maradéka pedig jórészt spanyol.

Akárhogy próbáljuk megragadni, valahol mindig hibázik a meghatározásunk. Bármit állítunk a magyarokról általában, mindenre van ellenpélda. Nem igaz például az sem, hogy Magyarország keresztény – hiszen százból talán nyolc ember jár templomba rendszeresen. De az sem, hogy nem az: minden faluban ott a templom, ha üres is. És legalább annyian vannak, akiknek a mai ünnep csak egy hosszú, lazulós hétvége kezdete, mint ahányan ilyenkor Petőfi Sándorra gondolnak.

Gheorghe Tattarescu: A modern Románia (részlet). Elszakított láncok, lepel, zászló – úgynevezett nemzeti romantika. Más néven: giccs.

Mit hoz a jövő?

Összezárt, határok közé szorított kényszerközösségként a nemzet biztosan nem maradhat fent. Ez az idő elmúlt. A nemzetet létrehozó keretek feloldódnak. A modern gazdaságnak már szűk egy átlagos ország. Ezért a nagyvállalatok többsége már nem is kötődik egy országhoz.

Egy angolul tudó fiatal az interneten könnyedén barátkozhat francia vagy szlovák kortársakkal, például olyan alapon, hogy ugyanaz a játék vagy hobbi érdekli őket. Az internet hatása rendkívüli. Míg régen kénytelenek voltunk a fizikailag elérhető emberekkel és kultúrával beérni, ma az egész világból válogathatunk. És máshová költözni is sokkal könnyebb. Változik az identitás – vagyis az, ahogy az emberek meghatározzák magukat. Hogy ebben mennyire lesz fontos az a kupacnyi kultúra, szokás és hagyomány, amit magyarnak nevezünk, azt ma még nem tudjuk.

De az biztos, hogy az ember valahová tartozni akar. Amíg erre néhány millió ismeretlen honfitárs a legjobb megoldás, addig a nemzet megmarad. Ha pedig ez a kötelék szétesik, akkor a gőzgép sorsára jut, és más közösségek töltik be a helyét. A nemzet az elmúlt százötven év fontos szervezőereje volt – de egyáltalán nem biztos, hogy száz év múlva is az lesz.

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Miért fontos, hogy határt szabjunk az empátiánknak?

Hiába fontos érzés, magunkra is vigyáznunk kell.

A madarak bebizonyították: kevésbé intelligensek, akik zaklatnak másokat

Ha téged is bántottak már a suliban, akkor most figyelj!