Miért hordunk kakastaréjt március 15-én?

A kokárda az a dolog, amiről a legtöbb anyukának a március 14-i reggeli pánik jut az eszébe, amikor is a gyermek közli, hogy ünneplőben kell menni az iskolába. A kokárda ilyenkor jó eséllyel előkerül valamelyik feltúrt fiók mélyéről, rosszabb esetben a tavaly kinőtt, és a szekrény aljába bezsákolt fehér ing zsebéből. Ha pedig sehol sincs, hirtelen megoldásokhoz kell fordulni: összetűzni egyet néhány karácsonyi ajándékszalagból, esetleg három gombból, vagy egyszerűen újrahasznosítani valamelyik régi verseny ezüstérmének nemzetiszín szalagját. Az a tíz perc a reggeli indulásig csodákat tesz a kreativitással.

A március 15-i ünnephez alaposan hozzánőtt a kokárda. Vannak, akik szinte vallásos áhítattal hordják, és a magyarság kifejezésének eszközeként tekintenek rá. Vannak, akik szép hagyománynak gondolják, mások felesleges kényszernek. Volt idő, amikor be volt tiltva, az 1848-49-es szabadságharc leverése után például egyenesen főbenjáró vétségnek tartották a viselését, egészen a kiegyezésig. A Kádár-rendszerben megtűrték, a Fidesz pedig a saját választási kampánya részévé tette 2002-ben.

Ez itt egy ’48-as pántlikás szalagrózsa. Kép: wikipedia

Mivel csak néhány országban vált meghatározó jelképpé a kokárda, álljon itt róla néhány érdekesség.

  • Ezt is, mint annyi minden mást a francia forradalomnak köszönhetjük. A forradalom előtt két nappal, 1789. július 12-én egy újságíró, bizonyos Camille Desmoulins arról cikkezett, hogy fel kellene lázadni a király ellen. Állítólag ő volt az is, aki leszakított egy levelet a királyi palota kertjéből, és kalapjára tűzte. Majd a módszert terjeszteni kezdte, hiszen ezzel könnyebben felismerték egymást a felkelők. Egy ideig tehát a zöld volt a francia forradalmárok megkülönböztető jele. Egészen addig, amíg rá nem jöttek, hogy ez a szín a király, XVI. Lajos testvérének a személyes színe is. Ekkor váltottak Párizs színeire, a kékre és a vörösre, majd a Bastille börtön ostroma után a ma is ismert francia trikolórra. A nemzetiszín kokárda aztán a későbbi forradalmárok jelképe is lett, nemcsak Párizsban, hanem Európa más országaiban és Amerikában is.
  • A kokárda szó maga is francia eredetű, a cocarde szóból ered, ami kakastaréjt jelent. Ez arra utal, hogy eleinte a kalapra tűzték ezeket.
  • A magyar forradalom első kokárdáit állítólag Szendrey Júlia és Laborfalvi Róza, Petőfi és Jókai szerelmei készítették. A Petőfi Sándor által viselt kokárdát ma a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik.
  • Nem minden országnak van kokárdája, de amelyiknek igen, azok sokszor nagyon hasonlítanak egymásra. A francia például könnyen összekeverhető Paraguay kokárdájával. A magyar egy az egyben úgy néz ki, mint az olasz és a mexikói kokárda, ha a piros szín van kívül. Ha a zöld, akkor az iránival lehet összekeverni.
  • Ha nem csokorba van varrva a nemzetiszín szalag, hanem csak meg van hajtva és össze van tűzve, akkor az nem is kokárda. Hanem egy szalaghal. De végül is ez is megteszi.
  • De ha mégsem akarod beérni egy szalaghallal, az alábbi videó megtanít rendes, tisztességes kokárdát készíteni:
Kiemelt kép: részlet Barabás Miklós: Jókai a Landerer és Heckenast nyomda előtt c. festményéből

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Kutya meleg és kutyaszorítóból szabadult kutya – híradó kedden

A magyar diákok kreativitása pedig átlagon aluli.

Rekordot döntött az Agymanók második része

Hétvégétől már nálunk is látható a mozikban.

Vannak országok, ahol tilos a suliban mobilozni

Nálunk pedig nemsokára korlátozzák a használatát az iskolában.