Nem, nem azért, mert visszatükrözi az óceánt, és azért sem, mert a levegő kék. A tudósokat is évszázadokon keresztül izgatta a kérdés, hogy mitől látjuk kéknek az eget. Leonardo da Vinci például úgy vélte, hogy a színt a levegőben lebegő, a fényt magukba záró páracseppek okozzák. Isaac Newton azt gondolta, tulajdonképpen majdnem helyesen, hogy a kék szín kialakulásában a Napból érkező fény légköri elnyelődésének van fontos szerepe.
A tudósok végül rájöttek, hogy a fény hét különböző színből tevődik össze, amelyek különböző hullámhosszúságúak. A fény önmagában fehér, de ha áthalad egy prizmán (például egy üvegtesten), akkor vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya és indigó színekre bontható szét. Ezeket a színeket látod a szivárványban is. A szivárvány akkor alakul ki, amikor az esőcseppek úgy viselkednek, mint milliónyi kis prizma.
Tulajdonképpen a légkör is olyan, mint egy prizma. Színekre bontja a Nap fehér fényét, de a színek hullámhossza miatt csak a kék az, amit látunk. Azonban ha csak a hullámhossz döntene, indigónak kellene látnunk az eget, de valamiért úgy alakult, hogy az emberi szem jóval érzékenyebb a kék színre. Ráadásul a légkörben lévő molekulák is jobban elnyelik az indigó színt, mint a kéket. Ha ez nem így lenne, az eget lilásnak látnánk, és írhatnánk át minden verset, amiben kék eget emleget a költő.
Alkonyatkor azért látjuk vörösesnek az eget, mert a fény kicsi szögben érkezik a Földre. Ebben a szögben a rövidebb hullámhosszú kékes-lilás fények elnyelődnek, és csak a hosszabbak jutnak el a szemünkig. Ami a sárga, narancs, piros színek, és ezek keverékei.
Ha nem lenne légkör, az eget feketének látnánk. Ahogy az űrhajósok is. Meg lehet figyelni azt is, hogy ahogyan emelkedünk, úgy látszik egyre sötétebbnek az ég, úgy megy át a színe kékből ibolyába, majd indigóba, végül feketébe. Ehhez nem is kell repülőre ülni, elég, ha felmegyünk egy magasabb hegyre.
Az, hogy milyen színű az ég, nagyban függ attól, hogy milyen apró molekulák, szemcsék vannak a légkörben. A Marson például vörösnek látszik az ég napközben. Ez a rengeteg vasoxidot tartalmazó szálló por miatt van így. Viszont alkonyatkor, ahogy csökken a fény ereje, a Nap közvetlen környezte kékes színűvé válik, míg az égbolt távolabbi része továbbra is vöröses-rózsaszínes árnyalatban pompázik. (tudas.hu)
