A takarékoskodás fogalmát talán már ismered a szorgos hangya és a léha tücsök meséjéből, de a való életben is fontos, hogy hogyan használod a pénzedet.
Mi értelme van egyáltalán a megtakarításnak?
Vannak, akik úgy gondolják, hogy „egyszer élünk”, ezért amint pénz áll a házhoz, rögtön el is költik – nagyjából bármire. Akadnak olyanok, akik számba veszik, hogy milyen kiadásaik vannak, és ezek fényében költenek. Felnőttként rendszeres kiadás lehet például a rezsiköltség, a család havi kiadása élelmiszerekre, utazásra (bérletre és benzinre), különórák, és még sorolhatnánk. Te rendszeresen fizethetsz például kinti kajálásért, vagy bármiért, ami a hobbidhoz kapcsolódik (videojáték, app-előfizetés, szépészeti cuccok, új deszka, tehát bármilyen új, nem feltétlen szükséges cucc) – feltéve, ha ezeket zsebpénzből fizeted.
Ha meg tudod tervezni, vagy legalább meg tudod becsülni, hogy mennyi a bevételed, és ezzel szembeállítva mennyi a kiadásod, az már jó alap. Ha a mérleg nyelve pozitív, vagyis több a bevétel, mint a kiadás, akkor örülhetsz, és átgondolhatod, mit szeretnél tenni a fennmaradó pénzzel. Az egyik lehetőség, hogy félreteszed, vagyis megtakarítás lesz belőle. Ez azért jó, mert a pénzt később felhasználhatod egy drágább dolog megvásárlására: új telefonra, biciklire, ajándékokra a családnak, vagyis olyasmire, amit egyszerre nem biztos, hogy ki tudnál fizetni. De ha takarékoskodsz, akkor idővel összegyűlik az összeg.
felnőtt korban ez azért lesz kiemelten fontos, mert ha valamilyen váratlan esemény történik, amire pénzt kell költeni, akkor van mihez nyúlni. Ezért sem árt már korán begyakorolni a félretevést.
Hogyan fogd meg a pénzt?
Ez a fenti példa – mint hangsúlyoztuk is – nyilván a felnőttek, a szüleid világáról szól, a te esetedben a bevétel mondjuk a zsebpénz, vagy ha valamilyen ünnepre pénzt kapsz a családtagoktól. Ha nem költöd el azonnal, hanem valamennyit félre tudsz tenni, az később jól jöhet.
Jól teszed, ha például elkerülöd az impulzusvásárlást. Ez azt jelenti, hogy nem veszed meg azonnal, amit látsz, anélkül, hogy körülnéznél, máshol esetleg olcsóbb-e. Vagy végiggondolod, valóban szükséged van-e arra a dologra. Az biztos, hogy ha az üdítőt nem a moziban vagy az éjjelnappali boltban veszed meg, hanem nagyobb élelmiszerboltokban, akkor máris kevesebbet költöttél. Vagy ha a videojátékokat akkor szerzed be, amikor le vannak árazva. Az interneten számtalan árösszehasonlító oldalt találsz. Érdemes böngészni ezeket, mert nagy különbség lehet a boltok árai között.
Ha egy bizonyos összeget félre tudsz tenni hetente vagy havonta – a lényeg a rendszeresség – akkor ez szintén gyarapítja majd a megtakarításaidat.
Hol tárold a megtakarításaidat?
A legkézenfekvőbb, ám nem a leghatékonyabb megoldás, ha otthon tárolod egy perselyben. Egy másik lehetőség, hogy a szüleid bankszámlát nyitnak a számodra és ezen helyezed el a pénzt. Számlát már sok bankban akár 0 éves kortól lehet nyitni, de mindenképpen a szüleid segítsége kell majd hozzá.
Félretett pénzed nemcsak forintban lehet, hanem akár külföldi valutában is, ezek jobban megőrzik az értéküket. Ahhoz, hogy a forintot átváltsd euróra, dollárra, esetleg fontra, szükséged lesz a szüleid segítségére.
Hogyan őrzi meg a pénzed az értékét?
Talán furcsán hangzik, de a pénz veszíthet az értékéből, azaz inflálódhat. Ez azt jelenti, hogy például tavaly 500 Ft-ból öt szelet csokit tudtál venni, de idén már csak négyet tudsz. Vagyis ahhoz, hogy a megtakarításod ugyanannyit érjen, mint amikor elkezdtél gyűjteni, a félrerakott pénz összegét az infláció mértékével arányosan kell növelni.
Tehát ha tavaly kezdtél el gyűjteni 1000 Ft-ot havonta, akkor idén 1052 Ft-ot kell befizetned a számládra, mert 2024-ben az infláció várható mértéke 5,2%.
Egy másik megoldás lehet az, ha a szüleid segítségével befekteted a pénzt. Ennek számtalan formája lehet, de erről egy másik cikkben írunk majd.