Amióta a vasút felnőttkorba lépett, a mozdonyok általában nehéz és hatalmas gépek. Ez így volt már a gőzkorszakban: a legendás magyar 424-es mozdony feltöltve 125 tonnát nyomott. Ezen nincs mit csodálkozni: rengeteg vizet és szenet vitt magával, amiből az óriási kazánban gőzt fejlesztett, és ezzel hajtotta a nehéz acélgépezetet.
A dízelmozdonyok kövérsége is érthető. Ezekben roppant méretű motorok dolgoznak, de nem közvetlenül hajtják a kerekeket. Azokat viszonylag kicsi villanymotor forgatja, amely a dízelmotorral egybeépített generátortól kapja az áramot. Ez együtt megint csak kiadja a 80-100 tonnát.
De mitől olyan nehéz egy villanymozdony, ami az energiát a felsővezetékről szipkázza, és csak a tengelyeket kell tekernie? Mert bizony ezek is száztonnás gépek!
Nem minden áram egyforma
A magyarázat az, hogy a vasúti pálya fölött húzódó vezetékben rettenetes nagy feszültség uralkodik. Magyarországon ez nem kevesebb, mint 25 ezer volt, miközben a konnektorban ugye 230 volt van. Épp ezért a vasúti felsővezetéknek még a közelébe menni is életveszélyes.
Ezt a szörnyű nagy feszültséget viszont nem lehet egyenesen bevezetni a hajtómotorokba, mert azonnal elégnének. A mozdonyban ezért egy óriási transzformátor dolgozik. Ez alakítja át a vezeték áramát alacsonyabb feszültségre, hogy a motorokat megforgassa.
És most joggal kérdezed, hogy akkor miért nem eleve kisebb feszültségű áramot táplálnak a vezetékbe – hiszen akkor nem kellene ez az egész trükközés. Ez jó kérdés, a válasz pedig arra is magyarázat, hogy a nagy távvezetékek miért nem 230 voltosak. Azért, mert minél nagyobb az áram feszültsége, annál könnyebben utazik nagy távolságokra. A konnektortól a turmixgépig pár métert tesz csak meg, és ott a 230 volt pont jó. De több száz kilométeren ez már komoly veszteséget okozna, ami ráadásul fel is forrósítaná a drótot.
Az az igazság, hogy a gépészek nem is nagyon bánják, hogy a mozdony nehéz. Sőt, ha egy kisebb mozdony túl könnyűre sikerül, akkor plusz súlyokat építenek belé. Ahhoz ugyanis, hogy el tudjon indulni, a kerekeket le kell szorítani a sínre. Egy hosszú vonat megindításához roppant erőt kell kifejteni, és ha a mozdony csak úgy fityeg a sínen, akkor nem lesz képes meghúzni a kocsikat, hanem csak áll egy helyben, a kerekei pedig kipörögnek. Ez pedig koptatja a kereket és a sínt is, ezenkívül mindenki kinevetné. Ekkora böhöm gép, aztán csak áll és visít?
Még így is előfordul, hogy nedves sínen nincs elég vonóerő. Ilyenkor kell bevetni a homokszóró berendezést.
Szóval a mozdony már csak olyan, hogy dögnehéz és terjedelmes. Vannak persze kisebb mozdonyok, mint a magyar gyártású Mazsola vagy a kisvasutak gépei, de ezek jóval kisebb szerelvényeket mozgatnak.
