Tíz útravaló Bulgáriából

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Egy Ázsia és Európa határán lévő, az egyik legősibb civilizációval rendelkező országról, Bulgáriáról írunk ma nektek. És ha van kedvetek visszaolvasni korábbi országcikkeinket, az útikönyv címke alatt böngészhettek közöttük.

Főváros: Szófia
Lakossága: 7 millió
Terület: 110 994 km²

Rendkívül gazdag történelmi helyszínekben, épületekben és ereklyékben

Bulgária területe már az ókorban lakott volt, osztoztak rajta a trákok, a macedónok, majd a rómaiak is. Fontos része lett később a Bizánci Birodalomnak, de megszenvedte a török hódoltságot is. Az országban tíz olyan terület van, ami a világörökség része. Ilyen például a több mint háromezer éves Neszebár városa vagy a tizedik században alapított rilai kolostor.

A rilai kolostor. Kép: Wikipedia

A főváros is nagyon-nagyon régi

Szófia a görögországi Athén után Európa második legrégibb városa. Már hatezer évvel ezelőtt lakott volt ez a terület, és az időszámítás előtti 8. században már város is volt itt. Folyója nincs, de egy 2290 m magas hegység, a Vitosa magasodik a város fölé. Maga a város is 550 méterre van a tengerszint felett. Ez is egy második helyet ér, Szófia Madrid után a második legmagasabban fekvő főváros Európában.

Szófia látképe a fölé magasodó Vitosával. Kép: Wikipedia

Bulgáriában találták a világ legrégibb aranykincseit

Sokáig úgy volt, hogy egy több mint hatezer éves lelet, amit Várna városától nem messze egy temetőben fedezték fel, a legrégibb aranykincs a világon. 1972-ben az itteni ásatás során több mint 3000 aranytárgy került elő. A temető Kr.e. 4560-4450 körül volt használatban. 2016-ban viszont Pazardzsik város közelében egy még ennél is régibb arany láncszemet találtak. A nagyjából i. e. 4600 környékén készült apró, mindössze 0,15 gramm súlyú aranytárgy az eddig talált legősibb feldolgozott arany a világon.

A várnai kincsek kiállítva. kép: Wikipedia

A bolgárok nagyon értenek a kertészethez

A magyar nyelvben nem véletlenül létezik a bolgárkertész szó. A különleges módszerekkel, például melegágyakkal és öntözéssel dolgozó, főleg zöldségeket termesztő kertészeket hívták így. A bolgárok a törököktől lesték el az öntözés tudományát, és az elmúlt századokban nagyon sok kertész telepedett át a Balkán más országaiba, és Magyarországra is. Nemcsak a zöldség, hanem a virágtermesztés is hagyományos Bulgáriában. Főleg itt terem például a híres damaszkuszi rózsa, aminek a piros, fehér és rózsaszín virágaiból olajat is készítenek. Nem is keveset, a világ rózsaolaj-termesztésének 85 százaléka Bulgáriában zajlik.

Nehéz igent vagy nemet mondani

Bulgáriában elsőre nem egyértelmű, hogy ki helyesel és ki mond nemet. Az igenre rázzák a fejüket, a nemre pedig lelkesen bólogatnak. Bár nem pont úgy, ahogy mi. A nem például egy lentről fölfelé induló fejmozdulat, az igen pedig inkább a fej jobbra-balra ingatása a nyakon. Ez a legenda szerint azért alakult így, mert az ötszáz éves török uralom alatt állítólag így akarták becsapni a fifikás bolgárok az őket igába hajtó oszmánokat.

Egy bolgár népdal is száll az űrben

A Voyager nevű űrszonda, amit 1977-ben bocsátottak fel, és ami az emberiség üzenetét viszi a naprendszeren túlra, két aranyból készített hanglemezt is szállít. Ezek egyikén egy bolgár népdal is hallható, amit egy ma is aktív, 82 éves népzenész, Valya Mladenova Balkanska énekelt fel a lemezre. A dal egyébként egy régi népdal, ami egy párszáz évvel ezelőtt élt lázadó vezérről, Delyóról szól.

Népszerű turistaparadicsom

Bulgáriának többszáz kilométer hosszú homokos sáv jutott a Fekete-tenger partján, ez pedig régóta népszerű célpont a turisták körében. Pedig a Napospart kiépülése csak 1958-ban kezdődött, egy olyan területen, ahol mindössze két kút állt. A turistaövezet kiépítéséhez 550 000 négyzetméter termékeny talajt szállítottak ide, emellett 300 000 fát, 770 000 díszbokrot, 100 000 rózsát és több százezer dűnefüvet telepítettek a területre. A szocializmus idején sokan jártak ide Magyarországról is, de a rendszerváltás után a hely népszerűsége megcsappant. Az utóbbi években kezdték újra felfedezni a magyar és főleg a kelet-európai turisták, de az angolok is szeretik, mert szerintük nagyon olcsó itt nyaralni. Arról nem is beszélve, hogy télen is sok a turista itt, a hóbiztos hegyekben többszáz kilométer sípálya van.

A mai Bulgária területén született Spartacus

Az egyik leghíresebb rabszolga és gladiátor, aki felkelést szervezett a rómaiak ellen, a trák származású Spartacus volt. Trákia nagyjából a mai Bulgária területén feküdt. Innen származott tehát Spartacus, aki rabszolgákból álló seregével több római légiót is maga alá gyűrt, de végül győzött a túlerő. A legendája viszont fennmaradt, mert a történészek szerint is zseniális hadvezér volt. A világirodalom és a filmművészet is megőrizte emlékét.

A cirill betűk is egy bolgár ábécéből fejlődtek ki

Az a cirill ábécé, ami a mai orosz írásnak is az alapja, Bulgáriában fejlődött ki a 9. század környékén. 860 körül két hittérítő, Cirill és Metód a bizánci császár parancsára dolgozta ki az írásjeleket szláv és görög betűk alapján. Nagyon gyorsan népszerűvé vált ez a fajta írás, annyira, hogy a római pápa 885-ben be is tiltotta. A cirill írást ma is használják Bulgáriában, bár már a jóval egyszerűbb változatot. Az eredeti 44 betűhöz képest ma már csak 30 van a bolgár ábécében. A cirill írás napja, május 24-e Bulgáriában nemzeti ünnep és munkaszüneti nap.

Cirill és Metód. Kép: Wikipedia

Dudálnak

A duda nemcsak a skótok nemzeti hangszere, hanem a bolgároké is. A hangszer eredetileg valahonnan a Földközi-tenger térségéből származik. Bulgáriába török közvetítéssel került, több típusa van és fontos eleme a helyi népzenének.

Bolgár dudások. Kép: Wikipedia

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Nem hallgatnak tovább a tengerimalac-védők

A malacoknak nincs jó dolguk a vásárokon.

Nem hazudhatják idősebbnek magukat a tinik az Instagramon

Jön a szoftver, ami észreveszi, ha valaki még nincs tizenhat éves.