Rendkívül sűrű volt a hétvége a világpolitikában. Pénteken Donald Trump amerikai elnök és alelnöke, JD Vance Washingtonban megalázták és kidobták Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Erre azért került sor, mert nem tudtak egyetérteni az ukrán-amerikai megegyezésben. Az Egyesült Államok nem volt hajlandó garantálni Ukrajna védelmét Oroszország ellen, viszont igényt tartott az ásványkincsei többségére.
Donald Trump már ezelőtt is riasztóan békülékenynek mutatkozott az oroszokkal. Minden arra mutatott, hogy nem akarja megállítani a támadó Putyint, sőt Európa katonai biztonsága sem érdekli.
Emiatt szombaton sietve összeültek Londonban Európa legfontosabb vezetői, hogy kitalálják, hogyan tovább. Az amerikai szövetség megroppanása után ugyanis választ kell találni a védelem kérdésére, és ennek része Ukrajna támogatása is.
Közös álom, közös atom
A megjelent elnökök és miniszterelnökök, valamint az EU vezetői szokatlanul határozottan álltak ki egymás és Ukrajna mellett. Közölték, hogy folytatni fogják az ukrán honvédelem támogatását pénzzel és fegyverrel is, a britek már oda is ígértek 5000 légvédelmi rakétát. Ezenkívül körvonalazódik egy európai védelmi szövetség, amely a NATO-tól függetlenül működne. Ennek fontos eleme Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris fegyvertára, amely elrettentő erőként működhet. Kidolgoznak egy saját béketervet Ukrajnával közösen, és megpróbálják ebbe bevonni az amerikaiakat is. Fokozzák és korszerűsítik az európai fegyvergyártást, mégpedig sürgősen.
A tanácskozás legfontosabb szereplői: Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Zelenszkij ukrán elnök, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Ott volt mások mellett a román, a spanyol, a cseh és az olasz miniszterelnök, a török külügyminiszter, sőt Kanada miniszterelnöke is. Orbán Viktort nem hívták meg. Az ő oroszokat támogató, Ukrajnával ellenséges álláspontja miatt Magyarország ebből a szövetségből – egyelőre – kimarad.
