2022. február 24-én, azaz három éve támadta meg az orosz hadsereg Ukrajnát. A háború még tart, de Vlagyimir Putyin orosz diktátornak egyelőre nem sikerült elérnie a célját. Ez egész Ukrajna elfoglalása, és egy orosz bábkormány felállítása. A háború áldozatainak száma már több százezerre tehető mindkét oldalon.
Donald Trump amerikai elnök megválasztásával úgy tűnik, hogy a nemzetközi helyzet nem Ukrajnának kedvez, bár az Európai Unió ebbe még beleszólhat. Ma az uniós külügyminiszterek például újabb szankciókat fogadtak el Oroszországgal szemben, és Európai Unió központi intézményeinek vezetői ma Kijevbe látogattak az évforduló alkalmából.
Megmerevedett front, fogyó pénz
Ukrajna a lerohanása után fegyvert és pénzt kapott az Egyesült Államoktól és Európától is. Ennek segítségével sikerült megfékeznie az orosz hadsereget, sőt, vissza is foglaltak területeket. Az oroszok súlyos, folyamatos légitámadásokkal pusztították Ukrajna városait, lakóházakat, kórházakat, áruházakat, iskolákat lőttek.
A front viszont már tavaly megmerevedett. 2023-ban még úgy tűnt, lesz ukrán ellentámadás, de a külföldi segítség lassabban érkezett, sok katona is odaveszett, ezzel pedig az oroszok beásták magukat Ukrajnában. Orosz oldalról volt még területszerzés, például Bahmut városában, de jelentős előrelépést ők sem értek el. Az ukránok viszont betörtek Oroszországba, és Kurszk környékén foglaltak el területeket, amiket ma is tartanak.
Oroszországot büntetésekkel, kereskedelmi korlátozásokkal sújtotta a világ, ami nem kedvez a gazdaságnak. Ukrajna hadereje és az állam pénze fogy. Az ország egyik fő bevétele a mezőgazdaságból származott, sok búzát, kukoricát ad el világszerte. De a háborúval ezek a mezőgazdasági területek vagy elvesztek, vagy az orosz haderő akadályozza a forgalmukat és a megművelésüket. Szintén fontos bevételi forrás volt az acélgyártás, ami szinte leállt. Így az államkasszájuk a bevétel hiányával, és a háborúra felvett hitelekkel súlyos mínuszban van.
Trump baljós békéje
Donald Trump elsősorban Vlagyimir Putyin orosz diktátort tekinti partnernek. Erre utal az, hogy vele nemcsak telefonon egyeztetett, mint az ukrán elnökkel, de személyes találkozót is megbeszélt, ami a közeljövőben lesz Szaúd-Arábiában. Trump emellett arról is beszélt, hogy a béketerve szerint az oroszoknál maradnak az eddig megszerzett területek, és azok sorsát majd később rendeznék. Ukrajna emellett feladná az általa megszállt kurszki területeket, cserébe az oroszok kivonulnának az atomerőművéről is ismert zaporizzsjai területekről.
Oroszországnak viszont újabb szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem hajlandó a békéről tárgyalni. Ukrajnának pedig katonai támogatást is ajánlott, de erős feltételekkel. Olyanokkal, amik gazdaságilag teljesen kiszolgáltatnák az országot Amerikának. Trump tudja, mit beszél: Ukrajnában rengeteg ritkaföldfém van, köztük például az akkugyártáshoz használt lítium is, ami nagyon jövedelmező. Ezt Zelenszkij többször is aduként szokta emlegetni, országa értékét növelve. És egyelőre nem fogadja el Trump feltételeit.
A szaúdi tárgyalások előkészítése már megkezdődött Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozójával. Ukrajnát az Egyesült Államok látszólag teljesen kihagyja az egyenletből. Tulajdonképpen két nagyhatalom tárgyal egymással és akar dönteni egy harmadik ország sorsáról. Kedden folytatódnak a tárgyalások, újabb kör jön majd Szaúd-Arábiában.
Az Európai Unió vezetői erősen aggódnak Trump módszerei miatt. Maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is azt nyilatkozta, nem fontolja meg az orosz-amerikai béketervet, hiszen abból őket kihagyták. És nem fogad el semmiféle orosz feltételt. Zelenszkij a napokban Donald Trumpnak üzent is, miután az egy interjúban hamisan azt állította, hogy az ukránok „kezdték el a háborút”, és azt javasolta, írjanak ki új választásokat. Azt írta, nem áll szándékában lemondani, és az elnök egy hamis információs buborékban él. Trump erre bedühödött és diktátornak nevezte Zelenszkijt, aki szerinte rossz munkát végez hazája vezetőjeként. Zelenszkij a hétvégén már azt nyilatkozta: ha azon múlik Ukrajna békéje, hogy új választásokat írnak ki, akkor áll elébe.
Zelenszkijnek azért is nagy csapás, hogy Trump lett az új amerikai elnök, mert a NATO-tagságot, amiről korábban szó volt, Trump látszólag teljesen levette az asztalról. És ez, vagyis a NATO mögötti hatalmas haderő lett volna a valódi biztonsági garancia Ukrajna számára.
Magyarország és a háború
Orbán Viktor miniszterelnök már korábban szoros kapcsolatot épített ki Putyinnal. Ez akkor még csak elszórt bírálatokat eredményezett, az orosz támadás után viszont súlyos vitákhoz vezetett. Orbán kezdettől ellenzett minden Oroszország elleni intézkedést és Ukrajnának nyújtott segítséget. Bár nem mondta ki, de nyilvánvaló volt, hogy a legjobb megoldásnak Ukrajna teljes megadását tartaná. Azt elismerte, hogy Oroszország a támadó fél, de a fideszes sajtóban és a kormány részéről kritika csak Ukrajnát érte. Emiatt olyan régi szövetségeseinkkel is megromlott a viszony, mint Lengyelország.
Orbán többször kétségbe vonta az ukrán civilek ellen elkövetett háborús bűnöket is, az Ukrajnának adott fegyverekről pedig azt mondta, hogy meghosszabbítják a háborút és akadályozzák a békét – vagyis az orosz győzelmet. Hazai ellenzékét háborúpártinak bélyegezte. Sőt a 2022-es választás előtt azzal riogatott, hogy ha nem ő győz, akkor a magyar fiataloknak Ukrajnában kell majd harcolniuk. Ez persze az Ukrajna mellé álló más országokkal sem történt meg, de a félelemkeltés a kampányban jól működött. Ukrajna ma is ellenségként szerepel a kormány szövegeiben, legutóbb azzal gyanúsították meg őket, hogy ők fizetik a kormányt bíráló magyar sajtót. Erre semmilyen bizonyíték nincs.
Magyarország a háborúból kimaradt, de a maga eszközeivel Oroszország mellett harcolta végig.
(Kiemelt kép forrás: Wikipédia)
