1979 őszén valakik felrobbantottak egy atombombát, és a mai napig nem tudjuk, ki volt az. De azért sejtjük.
1963-ban az Egyesült Államok és a Szovjetunió megegyeztek abban, hogy nem tesztelgetnek atomfegyvereket a felszínen, a levegőben és az óceánokon. A nukleáris szennyezés ugyanis nem egészséges. A bombakísérleteket ezután már a föld alatt, mély aknákban végezték el. Az amerikaiak a biztonság kedvéért fellőttek egy csomó műholdat, és ezek direkt az atomrobbanásokra jellemző kettős villanásokat figyelték.
A műholdak jól működtek. Franciaország és Kína továbbra is végzett felszíni kísérleteket, ezeket általában be is jelentették. A Vela műholdak pedig mindig szépen észlelték is a villanásokat.
1979. szeptember 22-ére viszont senki sem jelzett előre atomrobbantást. Az egyik műhold viszont egyértelműen látott egyet Afrika déli csücske és az Antarktisz között, az Indiai-óceán elhagyatott, üres vizein. Nemcsak a villanások stimmeltek, hanem a sugárzásmérők adatai is. Itt bizony atomtöltet robbant.
De ki durrantott?
A franciák nem lehettek, ők a Föld túlfelén folytatták a kísérleteiket. A kínaiak a saját területükön. A Szovjetunió messze volt, semmi oka nem lett volna odáig hurcolni egy bombát.
A gyanú a legközelebbi országra terelődött: a Dél-Afrikai Köztársaságra. Dél-Afrika ekkor igen rossz hírű állam volt, ahol hivatalosan alsóbbrendűnek számítottak a feketék. Szomszédaival állandó feszültségben élt, a háború bármikor kitörhetett. Uránbányái is voltak. De nem volt elég tudásuk ahhoz, hogy atomfegyvert építsenek.
Volt azonban egy titkos szövetségesük. Ők tudták, hogyan működik egy atomfegyver, nekik viszont nem volt hozzá elég nyersanyaguk, és főleg helyük, ahol kipróbálhatnák. Ez a titkos barát Izrael volt.
A zsidó állam megalapítása, 1948 óta folyamatos fenyegetettségben létezett. Ellenségek vették körül, akik többször is háborút indítottak ellene. Nem nagyon volt más választása, mint az atomfegyverkezés. Ma már biztosan tudjuk, hogy Izrael rendelkezik nukleáris fegyverekkel.
Az izraeli bomba már készen volt a titokzatos robbanás idején. De Izrael többet akart építeni, és ki is akarta próbálni. Az egyezség valószínűleg az volt, hogy segítenek Dél-Afrikának a saját atomprogramjában, cserébe tesztelhetik a bombájukat és kapnak még alapanyagot.
Nem láttunk semmit!
Az Egyesült Államok felállított egy vizsgálóbizottságot, hogy kinyomozzák, mi történt. De minden jel arra mutat, hogy tudták ők nagyon jól. Az ügyet kutató tudósokat szándékosan félretájékoztatták, a bizottság még a műholdak adatait sem kapta meg. Mind Izrael, mind Dél-Afrika szövetségese volt Amerikának, és nem akarták őket lebuktatni.
Dél-Afrika 1989-ben leszerelte az atomfegyvereit, amiből összesen hat darab volt neki. Izrael viszont megtartotta őket, most 100 és 200 között lehet a nukleáris fegyvereik száma. Időközben a számítógépes szimulációk átvették a bombatesztek szerepét. Ma már főleg azért robbant egy ország nukleáris fegyvert, hogy jelezze ellenfeleinek, van ilyenje. A világpolitika bizonytalansága miatt viszont valószínűleg több ország is belép az atomhatalmak sorába a közeljövőben.
