Oroszország 2022. február 24-én – hosszú felvonulás és fenyegetőzés után – megtámadta Ukrajnát. Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin ekkor már egy ideje sokat beszélt arról, hogy ukrán nép nem is létezik, és Ukrajna területe Oroszországot illeti meg.
A háborút megelőzően 2013-ban tüntetések, majd forradalom kezdődött az oroszbarát elnök ellen Kijevben. A tüntetők fő követelése az volt, hogy Ukrajna kezdjen tárgyalni az Európai Unióval a csatlakozásról. Ezt az oroszok ellenezték, mert Ukrajnát saját befolyási övezetüknek tartották.
Oroszország a felkelés után katonákat küldött az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetre, ahol fontos orosz haditengerészeti támaszpont működik. A Krímet meglepetésszerűen elfoglalták és Oroszországhoz csatolták. Ezzel egy időben oroszbarát felkelők kezdtek harcba két keleti megyében, Donyeckben és Luhanszkban, és ezeket is elszakították. Ukrajna hadserege és kormánya nem állt készen a védekezésre.
2022 februárjában aztán teljes körű támadás indult Ukrajna ellen azzal a céllal, hogy az egész országot orosz uralom alá vonják. A legtöbben gyors orosz győzelemre számítottak, de az ukránok hősiesen védekeztek. Nyugati fegyvereket kaptak, amelyekkel súlyos veszteségeket okoztak az oroszoknak, és megállították az inváziót. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a honvédő háború élére állt.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat vezetett be Oroszország ellen: korlátozták a kereskedelmet, lefoglalták a náluk lévő orosz vagyont, vezető politikusokat tiltottak ki a területükről.
Az összecsapásban a hagyományos fegyverek mellett óriási szerepet kaptak a távirányított drónok, mindkét oldalon. A haditechnikai részletekről itt olvashatsz.
A háború azóta is folyik. Az orosz hódító háború mindkét oldalon több százezer halottat követelt.
Fotó: Ukrán Fegyveres Erők
