Évek óta óriási vitákat és feszültségeket okoz egy óriási madár szobra. A Budapest tizenkettedik kerületében felállított turul többféle üzenetet hordoz. Van, aki eltüntetné, mások szerint műemléki védelem jár neki. Bármi is lesz tehát a szobor sorsa, valakik nagyon szomorúak és mérgesek lesznek miatta. Máris magyarázzuk, hogy miért.
Amúgy meg mi is ez a turul egyáltalán?
A turul az ősi magyar mondákban és legendákban szereplő madár, lényegében egy jól megtermett, sólyomszerű állat. A valóságban turulmadár nincsen. A sámánok hitében is szerepelt, és a legenda szerint egy turul vezette a magyarokat a honfoglaláskor a Kárpát-medencébe. A turul számtalan középkori leleten szerepel, kedvelt motívuma volt az ország ezeréves születésnapjára rendezett millenniumi ünnepségeknek, és egy idő után a magyar nemzet egységét és nagyságát szimbolizálta. Az első világháború és a trianoni békekötés után, amikor az ország jelentős részét a szomszédos országokhoz csatolták, a turulból nemzeti szimbólum lett.
De akkor miért vitatkoznak rajta ennyit?
Ha alaposan körülnézel, az ország tele van turulokkal. Ott ülnek a fővárosban a Szabadság hídon, a Budai Várnál, sőt, az ötvenforintos érmén is. Alapvetően tehát nem azzal van a baj, amit a turul mint jelkép képvisel. Sokkal inkább azzal, hogy a két világháború közt a szélsőjobboldali pártok elkezdték kisajátítani a turult. Megjelent a náci pártok jelvényein, összefonódott a zsidóellenességgel, és azzal a törekvéssel, hogy a magyar nemzetet más népek, nemzetiségek fölé helyezzék. Ezzel pedig a turul összeforrt a világháború alatt elkövetett magyar náci rémtettekkel is.
A 12. kerületben felállított szobor különösen sok vitát váltott ki. A környéken a második világháború alatt a nyilasok (a nácik magyar megfelelői) elképesztő kegyetlenségeket hajtottak végre a civil, sok esetben zsidó lakosokkal szemben. Így amikor felmerült, hogy a világháború áldozatairól megemlékező szobor pont egy turult ábrázol majd, érthetően sokan felháborodtak. Hiszen pont a turul jelképe alatt váltak áldozattá nagyon sokan. Akik viszont ragaszkodtak a turulhoz, ezt a körülményt nem akarták figyelembe venni, hiszen nekik a madár inkább (az első világháború előtti értelmezés szerint) a magyarság egységét és nagyságát jelképezte.
Ehhez jött még az a különösen kegyetlen dolog, hogy a szobor talapzatára felvésték azok nevét, akik a háború kerületi áldozatai voltak. Azt viszont nem nézték meg alaposan, hogy kik is voltak ezek az emberek pontosan. Így fordulhatott elő, hogy ugyanazon a szobron szerepeltek a háború áldozatai és több esetben a háborús bűncselekmények elkövetői is. Később kiderült, hogy összesen 17 olyan ember neve szerepelt az emlékművön, akik vagy tagjai voltak a nyilas pártnak, vagy tevőlegesen részt is vettek a civilek meggyilkolásában. Köztük volt a kerület akkori fideszes polgármesterének nagyapja is. Az pedig már csak egy „apróság”, hogy a szobrot úgy állította fel a kerület, hogy arra a főváros nem adott engedélyt.
Miért van még mindig a helyén?
Amikor 2024-ben a kerületben az önkormányzati választáson nyert a Kutyapárt, a frissen megválasztott polgármester, Kovács Gergely a Szoborparkba helyeztette volna a szobrot. Ez az a park, ahová a rendszerváltás előtti kommunista szobrokat vitték el a közterületekről. A Kutyapárt szerint a szobor rengeteg embert sért és zavar. A szélsőjobboldali Mi Hazánk nevű párt viszont már akkor megüzente, hogy ha kell, a testükkel is megvédik a szobrot.
Tavaly ősszel ráadásul Lázár János építési és közlekedési miniszter, tehát a magyar kormány tagja műemléki védelem alá helyzete a turult. Ez azt jelenti, hogy nem lehet csak úgy eltávolítani a helyéről. Ezt a döntést még akkor megtámadta a Kutyapárt a bíróságon. Az viszont egészen friss hír, hogy Lázár János ténylegesen is nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánította a szobrot. Így egyelőre úgy tűnik, hogy az a helyén marad.
