Egyre élesebb az összetűzés, ami a Barátság kőolajvezeték megtámadása miatt kerekedett Ukrajna és Magyarország között. Mi ez a vezeték, miért fontos, és miért lett célpont?
Az olaj ütőere
A Barátság (oroszul Druzsba) a világ leghosszabb olajvezetéke. A 80 centi átmérőjű csövek több mint 4000 kilométerre juttatják el a kőolajat, Oroszország keleti vidékeiről egészen Németországig. Illetve oda már nem – de erről később.
A vezetéken az 1960-as években indult meg a szállítás. A Szovjetunió így látta el olajjal európai szövetségeseit, például Magyarországot, Lengyelországot, Csehszlovákiát. Ezekben az országokban nem nagyon van olaj, így a kereskedelem fennmaradt a rendszerváltás után. Persze akkor már nem volt Szovjetunió, csak Oroszország.
Amelynek az olaj- és gázkitermelés máig a fő pénzforrása. Voltak terveik, hogy majd ők is gyártanak normális autókat, sőt mobiltelefont meg utasszállítókat. Ez nem sikerült, így pénzt főleg az olajból keresnek.
Amikor az oroszok 2022-ben megtámadták Ukrajnát, az európai országok többsége beszüntette velük a kereskedelmet. Ez a büntetőintézkedések, vagyis szankciók egyike. Más forrásokból, például arab országoktól vásárolnak inkább olajat, és gázt is.
Erre Magyarországnak is volt lehetősége. Tengeri kikötőnk ugyan nincs, de egy másik olajvezetéken, Horvátországon keresztül tudunk olajat venni mástól. Igaz, hogy ez valamivel drágább megoldás.
A magyar kormány inkább kiharcolta, hogy kivételként vehessen orosz olajat. Így viszont továbbra is függünk az oroszoktól – de ahogy kiderült, Ukrajnától is.
De miért szúrnak ki velünk az ukránok?
Tulajdonképpen nem lenne meglepő, ha direkt ártani akarnának. Ahogy olvashattad a Kispolgárban is, a magyar kormány évek óta hergel Ukrajna ellen. Megszavaztatták a híveikkel, hogy Ukrajna ne lehessen EU-tag. A politikusaik mindennap a veszélyes Ukrajnáról beszélnek: emberrabló ukrán maffiáról, mérgező ukrán élelmiszerekről. Szó szerint kígyót-békát kiabálnak rájuk. Ami ennél fontosabb: Orbán kormánya mindenhol igyekszik az oroszok mellé állni. Például akadályozzák a szankciókat is.
De igazából ezek a dróncsapások nem rólunk szólnak. A háborúzó felek most már egymás iparát, gazdaságát támadják, mert a fronton nem tudnak haladni. És az ukránok tudják, hogy Oroszországot az olaj tartja életben. Nézzünk a térképre!
Az olajvezeték csöveit nem érdemes támadni, mert ezek könnyen cserélhetők. Nagyobb kárt a szivattyúállomásokban lehet tenni, és pontosan ezeket lövik az ukránok. Most az Unyecsa város melletti telep kapott találatot. Itt a cső elágazik. Az egyik ága felénk halad tovább. Ez átmegy Ukrajna területén, szóval ha minket akarnának szívatni, simán szétkaphatnák a vezetéket fegyverek nélkül is. De indul egy cső Fehéroroszországba (Belarusz), és egy másik Uszty-Luga kikötőjébe. A fehérorosz olajfinomítók sokat számítanak Oroszország ellátásában. Az északi kikötőben pedig hajókra rakják az olajat, és eladják szerte a világban. Ezt próbálják megakadályozni az ukránok.
A Barátság elleni katonai csapások tehát Oroszországot gyengítik. Erről nehéz volna lebeszélni Ukrajnát, hiszen az oroszok minden hordó olajból pénzhez jutnak, amit fegyverekre költenek. És azokkal a fegyverekkel három éve bombázzák az ukrán városokat, gyárakat, erőműveket. Időközben Ukrajna kifejlesztette saját drónjait, és ezeket használni fogja az orosz ipar ellen.
Magyarország ennek mellékes áldozata. A magyar olajipari óriáscégnek, a Molnak most az a feladata, hogy sürgősen megoldást keressen arra az esetre, ha a Barátság vezeték hosszabb időre megbénul.
