– Halkan, ha kérhetem. Az ott a színházi páholyban az Egyesült Államok elnöke, Abraham Lincoln.
– Csak úgy besétálhatunk?
– Igen, mivel a testőr most a közeli kocsmában van. Először őt is érdekelte az előadás, és elhagyva állomáshelyét, egy másik páholyból nézte. Aztán inkább kiment kocsmázni az elnök kocsisával együtt.
– De így akár meg is ölhetik…
– Ne tettesd magad, tudod, hogy ez egy merényletes könyv, Lincolnról meg különben is köztudott, hogy itt a színházban mindjárt lelövik.
Egy időutazó kakas és egy fiú beszélget így a Híres merényletek című könyv egyik fejezetének elején. Az 1865-ös merénylet háttere, hogy miután Lincolnt elnökké választották, a déli államok kiléptek az Egyesült Államokból. Ezeknek a hatalmas gyapotültetvényein Afrikából vásárolt rabszolgák dolgoztak.
Az viszont kevésbe ismert, de a könyvből kiderül, hogy Lincoln, aki irtózott attól, hogy embereket (köztük gyerekeket!) tárgyként vásárolnak és dolgoztatnak, választási kampányában nem ígérte mégsem (és miért nem) a rabszolgaság betiltását. És miért mégis a rabszolgaság lett a fő ok, amiért megválasztása után megkezdődött a kilépő déli és a maradó északi államok közötti polgárháború. (Polgárháború az, amikor a háború egy ország polgárai között, és nem két ország között zajlik.) Azt is megtudod, hogy milyen kapcsolatok voltak a polgárháború és a magyarok között.
Az 1850-es években az egész világ megismerte az amerikai rabszolgák szörnyű helyzetét egy regényből, a Tamás bátya kunyhójából. Már ez a regény is több szálon kötődött Magyarországhoz, sőt a márciusi 12 ponthoz is. A polgárháborúban aztán 800 magyar katona harcolt az északiak oldalán, köztük hét tábornok. A János bácsi a csatában kezdetű csúfondáros magyar gyerekdalocska is a polgárháborúból eredt.
Kossuth Lajos pedig beszédeivel (500-at tartott angolul a tengeren túl!) még magára Lincolnra is hatott. Hogy mégis hogyan? Ez is benne van a könyvben.
Itt legyen elég annyi, hogy a merénylet elkésett: már azután történt, hogy Lincoln végül mégis keresztülvitte a rabszolgaság betiltását. Sőt a déliek főerői már letették a fegyvert, mikor egy színész lelőtte az elnököt.
Vagyis sok értelme már nem látszott a tettének. Hogy ki volt a színész, hogyan tervelte ki, hogyan szökött el, és hogyan találtak rá mégis, mindez szintén kiderül a könyvből. Ahogy az is, hogy rabszolgaság sajnos ma is van a világban, ha nem is törvényesen, még Magyarországon is.
Lőrinc László, a könyv szerzője nagy gyakorlattal rendelkező tanár, a Történelemtanárok Egyletének vezetőségi tagja. Könyvei a legnépszerűbb ismeretterjesztő munkák között szerepelnek évek óta.
A Híres merényletek kapható a könyvesboltokban, vagy megrendelhető a kiadónál, ezen a linken.
