Arról mi is írtunk már, hogy egyre gyakrabban szaladhatsz bele olyan képekbe, videókba, sőt, szövegekbe, amikről elsőre nehéz megállapítani, hogy igaziak, vagy mesterségesen generáltak. Az AI, vagyis a mesterséges intelligencia rendkívül gyorsan fejlődik, nehéz lépést tartani vele. Épp ezért van könnyű dolga annak, akik az AI-t emberek tudatos megtévesztésére használja.
Ugyanilyen gyorsan a mindennapok részévé vált a ChatGPT használata. Miközben rengetegen vannak, akik még ki sem próbálták, sokan vannak azok is, akik már nem tudják elképzelni nélküle az életet. A szakemberek szerint azt, hogy hogyan kell jól használni az AI-t, már egészen kicsi korban el kellene kezdeni oktatni. Nálunk erre még nem született megoldás, de például Finnországban már igen. Ott már az oviban elkezdik tanítani a gyerekeket, így őket már jóval nehezebb becsapni a hamis tartalmakkal.
A finnek a médiaoktatásban is élen járnak
A finn oktatás rengeteg szempont alapján az egyik legjobbnak számít a világon. A gyerekeknek régóta van médiaórájuk, azt pedig már hároméves korukban elkezdik tanítani nekik, hogyan értelmezzék a különféle tartalmakat. Arra is hamar megtanítják őket, hogyan lehet felismerni a félrevezető közléseket.
Ennek leginkább az a célja, hogy a felnövő gyerekeket ne lehessen becsapni, félrevezetni, és meg tudják különböztetni a valódi híreket a propagandától. Ez pedig azért is fontos a finneknek, az elmúlt években rengeteg hamis információ került a közösségi médiába, különösen a szomszédos Oroszországból.
A finn tanárok szerint ezekre kell figyelni egy-egy kép vagy szöveg kapcsán:
- Ki a forrás? Meg van-e jelölve, hogy honnan származik az a tartalom?
- Mennyire hihető a kép vagy a videó? Például el tudod képzelni, hogy egy távoli vidéken felbukkanó egyszarvút egyszerre több szögből felvesz egy csomó profi kamera?
- Vannak-e gyanús részletek? Nincs-e hatlábú kutya vagy a föld felett néhány centivel lebegő autó a képen?
- Több helyen is megjelent-e az információ? Ha sehol máshol nem találsz hírt arról, hogy sárkány repült a város felett, az azért lehet, mert nem repült el sárkány a város felett.
Egy korábbi, iráni hamisítványon mi is bemutattuk, milyen részletek árulják el a csalást.
A megkérdezett finn tízévesek szerint nem mindig egyszerű felismerni azt, ami nem igazi. De már az is fontos lépés, ha a gyerekeket megtanítják gyanakodni. Az oktatási szakemberek szerint ugyanis a médiaműveltség állampolgári kötelesség is. Ha az emberek nem tudják eldönteni, hogy mi a valódi és mi a hamis a médiában, akkor könnyen becsaphatók lesznek. Az AI-t ugyanis egyre többször használják választási kampányokban is, sokszor a politikai ellenfelek lejáratására. (Nálunk is egyre többször fordul elő ilyesmi.) Ez pedig akár az ország demokratikus rendjét is veszélyeztetheti.
Finnországban nemcsak az iskolák, hanem a sajtótermékek is segítenek a fiataloknak tudatos médiafogyasztóvá válni. Itt ugyanis minden évben megrendezik az „újsághetet”, amikor a gyerekek egy hétig ingyen juthatnak hozzá nyomtatott lapokhoz, vagy fizetős hírportálokhoz. A 15 éves diákok pedig a középiskolai tanulmányuk elején kapnak egy „Médiaműveltségi ABC”-t. Ez abban segít, hogy a gyerekek megtanulják, hogy mi a hiteles újságírás. Például az, ami átlátható, ellenőrizhető és igazi emberek állnak mögötte, nem pedig chatbotok. (euronews)
