Nemcsak a testet, hanem az agyat is megviseli a túlzott meleg.
Egy tavaly megjelent kutatás szerint a klímaváltozás miatt egyre több ember mentális egészségére van rossz hatással a forróság. A kánikulás időszakok ugyanis egyre melegebbek és hosszabbak.
Mivel a szorongásos és depressziós zavarokkal küzdők száma így is nő, a kutatók azt javasolták, hogy a mentális egészség kérdése is legyen benne a klímavédelemről szóló párbeszédekben.
A kutatások arra jutottak, hogy a hőmérséklet tartós emelkedésével stresszesebbek lehetünk, emiatt pedig több kortizolt, vagyis stresszhormont termel a szervezetünk. A meleg hatására azok is érzékenyebben reagálhatnak dolgokra, akik amúgy nem szorongóak. Könnyebben felhúzhatják magukat dolgokon, frusztráltak és türelmetlenek lesznek.
A melegtől, ha nem iszunk elég vizet, a testünk vízháztartása könnyebben felborulhat, vagyis könnyebben kiszáradhatunk, ez pedig az agyunkra is kihat: nehezebben koncentrálunk, ránk ülhet az agyköd. Ezen kívül, ha kevés vizet iszunk a melegben, a pulzusunk is megnövekedhet, ami pedig a szorongóknál fokozza a pánikra való hajlamot. A hosszan tartó magas hőmérséklet pedig az alvásunkra és még a hormontermelésünkre is hatással lehet – derült ki a kutatásból.
Természetesen mindez nem érint mindenkit egyformán. Például: sokkal nehezebben viseli a forróságot az, akinek olyan helyen kell folyton lennie vagy dolgoznia, ahol nincs lehetősége lehűtenie magát. A melegtűrő képessége is mindenkinek más, de a fent felsoroltak, ahogy egyre hosszabb ideig tartanak a forró napok, már nagyon sok emberre érvényesek. Ezért kongatták meg kutatók a vészharangot. (Psychology Today)