Az egyik hagyományos politikai oldal. A francia forradalom után a nemzetgyűlés bal oldalán foglaltak helyet a királyságot ellenzők, a nemesi előjogokat eltörölni kívánó képviselők. A baloldal általában a haladás, azaz a társadalom átalakítása mellett áll ki. A haladás latin nevéből (progresszió) nevezik őket progresszíveknek is.
A baloldal fő törekvése a társadalmi egyenlőség erősítése. Ezt jogi és gazdasági eszközökkel igyekszik elérni. Ilyen a kisebbségek támogatása – beleértve vallási, szexuális, kulturális csoportokat –, általában a szabadságjogok bővítése. A gazdaságban a jövedelmek újraelosztásával, például a nagy vagyonok megadóztatásával próbálja csökkenteni a különbségeket. Fontos számukra az oktatás, mivel az – ha jól működik – lehetővé teszi a szegények sorsának jobbra fordítását. Ez a társadalmi mobilitás, tehát a felemelkedés lehetőségének egyik útja. A mérsékelt baloldaliak általában szociáldemokratának, esetleg szocialistának nevezik magukat.
Szélsőbaloldalnak főleg a kommunistákat szokták nevezni. Ők a társadalom megváltoztatását erőszakkal, forradalmi úton képzelik el. Hatalomátvételük többnyire diktatúrát eredményez.
A hagyományos jobb- és baloldali felosztás ma már összekeveredett. Sok párt egyszerre használ bal- és jobboldali hívószavakat, politikájukban is váltogatják a módszereket.
Lásd még: jobboldal
