Annyira el voltunk foglalva a választásokkal június 9-én, hogy megfeledkeztünk egy jeles ünnepről: aznap volt 90 éves Donald kacsa. A kicsit tufa, de nagyon vicces kacsa Mickey egér jó barátja. Nagyon könnyen dühbe gurul, és alig érteni, amit mond. Ráadásul sosincs rajta nadrág. Ez mondjuk csak akkor zavarja, amikor fürdik. Akkor valamiért annyira szégyellős lesz, hogy maga köré csavar egy törülközőt. A strandon is kerül rá egy úszógatya… ki érti ezt?
Donald kacsa először 1934. június 9-én tűnt fel egy rajzfilmben. A Disney eredetileg csak mellékszereplőnek, ellenpontnak szánta a mindig cuki Mickey egér mellett. De a nézők annyira rajongtak a kicsit lúzer, kicsit bunkó, folyton zsémbes kacsáért, hogy idővel saját rajzfilmet kapott. Az elmúlt évtizedekben a vele készült filmek begyűjtöttek egy Oscar-díjat, és mellette még 11 jelölést is.
A karaktert a második világháborúban az amerikai hadsereg propagandára használta. 1941-ben az USA hadügyminisztériuma hivatalosan is besorozta Donaldot a seregbe, onnantól kezdve pedig olyan rajzfilmek jelentek meg vele, amiben Donald a hadsereget szolgálja. Akkor szinte valamennyi katonai repülőre ráfestették az arcát. A kacsa hivatalosan 1984-ig szolgált az amerikai hadseregben, de onnantól is sok oktatófilm készült vele, például azt mutatta meg a gyerekeknek, hogy hogyan kerüljék el a baleseteket.
Donald nagyon fontos részévé vált a tömegkultúrának, nincs olyan része a világnak, ahol ne ismernék. De Finnországban még ennél is kiemeltebb szerepe van. A finn gyerekek ugyanis egy Donald kacsáról szóló képregényből tanulnak meg olvasni. A kacsás képregényt nyomtatásban 1951-ben adták ki először, és annyira népszerű, hogy máig 574 ezer rendszeres előfizetője van a lapnak. A finnek azért szeretik ennyire ezt a karaktert, mert állandóan valamilyen fenyegetéssel kell szembenéznie, amiből aztán így vagy úgy, de ki kell másznia. Ezzel pedig sokan tudnak azonosulni. (24.hu)
Kiemelt kép: Facebook/Donald Duck