Az egész világ feszülten figyeli, hogy Amerika mit lép majd Grönlanddal kapcsolatban. Donald Trump amerikai elnök az utóbbi időben többször jelentette ki azt, hogy szeretné az USA-hoz csatolni a világ legnagyobb szigetét. Felmerült, hogy megvenné, de az is, hogy katonai eszközöket vetne be. Ráadásul úgy, hogy nem érdekli, hogy mit szólnak ehhez a helyiek vagy Dánia, amihez a sziget tartozik. És az sem érdekli, hogy ezzel a lépésével milyen, évtizedek óta fennálló katonai szövetségi rendszerek szakadhatnak szét.
Trump már régóta szemezget Grönlanddal. Először 2019-ben, az első elnöki ciklusa végén vetette fel, hogy meg kellene vásárolni a szigetet, de akkor nem vették komolyan. Dánia persze felháborodott az ötlet miatt, hiszen Grönland a Dán Királyság alá tartozó autonóm, vagyis függetlenséggel rendelkező sziget. Trump a második elnökségét már azzal kezdte, hogy valamilyen módon mégis megszerzi Grönlandot. Az utóbbi hetekben pedig egyre valószínűbbé vált, hogy Amerika tényleg lépni fog valamit az ügyben.
Miért éppen Grönland?
A több mint kétmillió négyzetkilométernyi sziget gyakorlatilag egy hó- és jégmező. A hó és jég vastagsága a sziget közepén elérheti a 3000 métert is. Csak egy 20 kilométer széles parti sáv az, ami Grönlandon lakható, a sziget dél-nyugati részén. Nem véletlen, hogy csak 56 ezer ember él itt, a helyiek mind dán állampolgárok.
A vastag jégtakaró alatt azonban igazi kincsesbánya rejtőzik. Olyan ásványkincsek találhatók itt, amikre az amerikai gazdaságnak nagy szüksége lehet. Ilyen például a kőolaj és a földgáz, vagy az atomenergiához szükséges urán, és az akkumulátorokhoz használt lítium.
Trump szerint Grönland megszerzése nemzetbiztonsági kérdés. Az elnök szerint Grönland körül túl sok a kínai és az orosz hajó, Amerika pedig nem akar lemaradni a nagyhatalmak közt kialakult versenyben. Ráadásul a globális felmelegedés miatt olvad a jég, így olyan új tengeri útvonalak nyílhatnak meg a sziget körül, amik lerövidítik a kereskedelmi utakat.
Trump úgy gondolkodhat, hogy ha Amerika nem lép, esetleg a másik két nagyhatalom szerzi meg a szigetet. Ez egyébként katonai szempontból tényleg nem lenne nehéz, Grönlandnak ugyanis nincs hadserege. Viszont Dánia rögtön beavatkozna, ha támadás érné. Sőt, 1952 óta érvényes egy olyan irányelv is, ami szerint az ország katonái parancs nélkül is tüzet nyithatnak arra, aki meg akarná szállni a szigetet.
De van itt egy komoly probléma: Grönland Dánia részeként a NATO tagja. Ebbe a katonai szövetségbe 32 ország tartozik. A tagok vállalták, hogy külső támadás esetén megvédik egymást. Igen ám, de Amerika is a NATO tagja, sőt, az egyik alapító tagja. Az pedig egészen fura helyzet lenne, ha az egyik NATO-ország megtámadná a másikat, így a NATO-nak meg kellene védenie magát – saját magától.
Grönland és a dánok tiltakoznak
A dán miniszterelnök már 2019-ben is, és most is határozottan jelezte, hogy nem adják Grönlandot. Amerikának pedig nincs joga elvenni egy másik országhoz tartozó területet. Az európai országok közül is többen tiltakoztak. Hét EU-s ország, köztük Németország, Lengyelország és Franciaország is közös nyilatkozatot adott ki Grönland mellett. Szerintük Grönland sorsáról egyedül a grönlandiak dönthetnek.
Ők pedig nem akarnak amerikaiak lenni. A grönlandiak között többször felmerült már, elszakadjanak Dániától, és önálló, független ország legyenek. Ám ez sokkal nehezebb életet jelentene Dánia támogatása nélkül. Azt a közvélemény-kutatások szerint elutasítja a többség, hogy az Egyesült Államokhoz csatlakozzanak.
Egyelőre nem tudni, hogy mi fog most történni, de sokan attól tartanak, hogy Grönland amerikai megszerzése valós fenyegetés. Különösen azok után, hogy az év elején Amerika egy éjszaka alatt elrabolta a venezuelai elnököt. Az is egy durva beavatkozás volt egy másik ország ügyeibe.
A szakértők szerint egyébként nem valószínű, hogy valódi háború lesz Grönlandért. Viszont hatalmas alkudozás kezdődhet, aminek az lehet a vége, hogy Dánia megengedi majd, hogy amerikai cégek bányásszanak Grönlandon.
Kiemelt kép: település Grönlandon. Kép: Pixabay
