Kezdetét vette az iszlám vallás egy hónapos böjti időszaka, a ramadán. A böjt kezdetét, ahogy az iszlám naptárat is, a Hold határozza meg. A kilencedik hónap első holdsarlója jelzi a ramadán kezdetét, egyben ez a vallás jelképe is.
A böjtölés azt jelenti, hogy napközben nem esznek. Napkelte előtt megreggeliznek, és napnyugta után vacsoráznak. Ilyenkor sokat imádkoznak viszont. Inni szabad, de természetesen alkoholt nem, az a muszlimoknak amúgy is tilos elvileg.
A ramadán sok társasági eseménnyel jár, a kései vacsora, az iftar gyakran vendégváró alkalom. Ez vegetáriánus falatokból és gyümölcsös desszertekből áll többnyire.
A legtöbb vallásban van valamilyen böjti időszak. A kereszténységben a húsvét előtti nagyböjt jellemző, ami a hús mellőzését írja elő, de engedélyezi a halat (és a kapibarát is).
A napkeltéhez és napnyugtához kötött böjt az iszlám eredeti hazájában, a Közel-Keleten nem okozott gondot. Ma viszont kerülhetnek muszlim vallású emberek olyan helyzetbe, amikor a nap bizony szokatlanul mozog. Ilyenek a sarkvidékek, ahol akár húsz órán át is nappal lehet a nyári időszakban. Ezeken a helyeken általában Mekka városához igazítják az órát, és annak alapján böjtölnek.
Még bonyolultabb a helyzet az űrben. A Föld körül keringő űrállomáson tizenhatszor kel fel és nyugszik le a nap, szóval ez eléggé megnehezítené a szabály betartását. Ezért a muszlim űrhajósok ahhoz a helyi időhöz igazodnak, ahonnan az űrhajójuk indult.
