Ezért nem jó, ha túltoljuk a beauty filtereket

A közösségi oldalakon lévő filterek viccesek lehetnek. Jókat röhöghetünk az arccserés vagy valamelyik állatos, beöltöztetős verzión. De vannak olyan beauty filterek, vagy appok, amiket nem röhögésre használnak, hanem képeket tuningolni, és egy olyan szépségideált löknek ki magukból, ami egyszerűen nem létezik.

A használók közül sokan mondják, hogy tisztában vannak ezzel, de ez nem ennyire egyszerű. Mert a sok-sok infó és kép szépen bekúszik a tudatalattinkba.

A kutatások azt mutatják, hogy a közösségi oldalak használata összefüggésbe hozható a negatív testképpel és önbizalomhiánnyal. Egy 2016-os tanulmány szerint ennek a fő oka a hasonlitgatás. Hiába tudjuk ésszel, hogy az emberek életük csúcspillanatait és sokszor szerkesztett fotókat tesznek ki, a mennyiségük és a nézegetésük gyakorisága miatt ezt nem tudjuk a helyén kezelni. Főleg a fejlődésben lévő korosztály, azaz ti.

A Harvard Egyetem oldalán közzétett írás emlékeztet arra, hogy ez a jelenség nem új. Már a 2000-es évek elején született tanulmány arról, hogy a tömegmédiában bemutatott tartalmak, képek és videók milyen hatással vannak a fogyasztókra. Már akkor sem volt ez pozitív, de amióta a közösségi oldalakon a fogyasztás folyamatos, a mennyiség (képeké, videóké) szinte végtelen, a helyzet csak rosszabb lett. Ezt tetézik a beauty filterek, amikkel már plasztikai beavatkozás sem kell (de sokszor az első lépés hozzá…) hogy teljesen átszabjuk az arcunkat vagy testünket pár kattintással.

Az egyik legnépszerűbb filter minden korosztályban, főként a nők között a TikTokon és Instagramon népszerű skinny filter, azaz vékonyító filter, vagy a perfect face filter, vagyis a tökéletes arc filter – ami a jelenlegi vélt szépségideál alapján változtatja meg a fotón lévő arcvonásokat. Emellett népszerűek a szemeket és szájakat megnagyobbító filterek is. Egy felmérés szerint ilyen, és ehhez hasonló filtereket a Snapchaten lévő fiatalok 90 százaléka használ.

Az egyik kozmetikai márka kutatása alapján pedig az derült ki, hogy a 13 éves lányoknak már 80 százaléka használt appot vagy filtert arra, hogy megváltoztassa azt, ahogyan egy fotón kinéz.

Ezeknek a hatása azonban pont hogy ellentétes. Bár egy pár perc vagy lájk erejéig jó érzést adhatnak az így manipulált fotók, hosszú távon még tovább rontják az önbizalmat és a mentális egészséget. Ennek oka, hogy már nem csak mások életéhez, manipulált fotóihoz hasonlítja magát az ember, hanem a saját manipulált fotójához is. És teljesen irreális, lehetetlen és valljuk be, természetellenes kinézetre vágyik. Amikor ez krónikussá válik, szorongáson, depresszión kívül testdiszmorfiát is okozhat. Ez egy olyan mentális zavar, amitől az elszenvedő már nem létező vagy teljesen kicsi, másoknak láthatatlan testi „hibákra” görcsöl rá. Olyannyira elterjedt sajnos, hogy már létezik a Snapchat diszmorfia kifejezés. Ezt elsőként dr. Tijion Esho angol plasztikai sebész fogalmazta meg, amikor megkongatta a vészharangot, amiért egyre többen keresték fel őt a szerkesztett szelfikkel. Mikor ezt megosztotta kollégákkal, világszerte számoltak be hasonló esetekről.

Nem túl reális. Szerintünk. (Fotó: Reddit)
Nem túl reális. Szerintünk. (Fotó: Reddit)

Azon túl, hogy nyilvánvaló a közösségi oldalakat üzemeltető dollármilliomosok felelőssége ebben a történetben, a változást sajnos csak mi magunk tudjuk elindítani. Például azzal, hogy nem beauty filterezzük az összes fotónkat a közösségi oldalakon. Pszichológusok szerint a virtuális plasztikázásról való leszokáshoz segíthet, ha a megbabrált fotók posztolása előtt felteszünk magunknak pár kérdést:

  • Mit szeretnék elérni, kiváltani ezzel a manipulált fotóval?
  • Miért posztolom most ezt a képet?
  • Milyen érzés lesz utána összehasonlítani magamat a manipulált verzióval?
  • Mi fog történni, ha már becsurgott minden lájk és komment? Miben változik majd az életem?

A másik, ami segíthet, ha megválogatjuk, kiket követünk. Akár az ismerőseinket is kikövethetjük, ha rosszul érezzük magunkat attól, amit posztolnak.

És nem utolsó sorban egy kis szünet vagy szabályozás sosem árt. Ebben a cikkben írtunk a közösségi oldal detoxról, ha kipróbálnátok. És egy kicsit több időt töltenétek a való világban.

Ha pedig lelki támogatásra van szükségetek, de nem tudjátok, kihez forduljatok, hívjátok bátran a Kék Vonal ingyenes 116 111-es számát.

(Harvard Law, Psycholgy Today)

 

 

 

 

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Miért fontos, hogy határt szabjunk az empátiánknak?

Hiába fontos érzés, magunkra is vigyáznunk kell.

A madarak bebizonyították: kevésbé intelligensek, akik zaklatnak másokat

Ha téged is bántottak már a suliban, akkor most figyelj!