Feltámadott a nyúlbárány? És tojást tojik? Mi folyik itt?

Nem vagy egyedül, ha nem ismered ki magadat a húsvétban. Körbevezetünk az ünnepi kelléktárban.

Először a legfontosabb: ez a keresztény vallásban Jézus feltámadásának ünnepe. De nem úgy, mint a születésnapod, amiről pontosan tudod, hogy melyik hónap hányadikán van. A Biblia ugyanis dátumot nem említ. Ez inkább olyan, mint a névnap: kijelöltek egy napot, hogy na, legyen ez a húsvét.

Illetve nem is egy konkrét napot. A húsvét mozgóünnep, mindig máskor van. Hogy mikor, azt csillagászati tények szabják meg. A tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni vasárnap a húsvét. A napéjegyenlőség pedig az a nap, amikor a nappal és az éjszaka kábé ugyanolyan hosszú. És ez meg attól függ, hol jár a Föld a Nap körüli pályán.

Miért nyúl a nyúl? Tojásért!

De hogy jön ide a nyúl, és minek ez a bonyolult matekozás? Itt már évezredek hagyományaival nézünk szembe, a kereszténység előtti időkkel. Ahogy karácsonykor már megírtuk, a régi időkben az időjárás élet és halál ura volt, a tél pedig nem a hóemberről szólt, hanem a túlélésről. Ezért a telet mindenki utálta, és örült, amikor vége lett. A napéjegyenlőség után már egyre több a világosság és a meleg, éled a természet, lehet élelmet termelni, sőt gombák is vannak már. Ezt igazán érdemes megünnepelni.

Hanami: a cseresznyevirágzás ünnepe Japánban. Fotó: Wikipedia

Így aztán minden kultúrában volt valamilyen vidám tavaszünnep. Ebből nem hiányozhattak a finom ételek, az újjászülető világ dicsőítése, és a kereszténység előtt a szerelem sem. Márpedig a nyúl arról híres, hogy igen sokat… szaporodik, szóval a szerelemnek pont megfelelő jelképe. Ugyanezt, a születést, az élet továbbadását jeleníti meg a tojás is.

Aztán jött a kereszténység. Jézus sztorijának a feltámadásos része egész jól passzolt a tavaszhoz, úgyhogy kitalálták, hogy legyen ilyenkor az ünnepe. Bevezették előtte a negyven napos nagyböjtöt, amikor húst elvileg nem szabad enni, és ennek a befejezése a húsvét, amikor is húst veszünk magunkhoz. Vicces, hogy nálunk ez szinte kötelezően sonka, amit a zsidó Jézus biztosan nem evett volna, mivel disznóhús.

Ám a régi pogány szimbólumok is túléltek. Ahogy az is, hogy tavasszal a szerelmet, a párkeresést is ünneplik az emberek. Így a népszokásokban mindig megmaradt a tojás és a nyúl is, sőt a kettőt összekapcsolva a húsvéti nyuszi hozza a tojásokat. (Hozhatná a tojás is a nyulat, de így logikusabb.) A tojásfestés, és a hozzá kapcsolódó locsolkodás szintén fiúk és lányok ismerkedését szolgáló szokás – aminek a feltámadáshoz semmi köze nincs.

Munkácsy Mihály: Locsolkodás

Vissza a tavaszhoz

Ja, és hogy jön ide a bárány? Az már zsidó-keresztény hagyomány: Jézust szokás Isten bárányának nevezni. A bárány tipikus áldozati állat volt az ókori zsidóknál. Jézus pedig „Isten bárányaként” az egész világot váltotta meg. Mi pedig megesszük csokoládéfiguraként. Mármint a bárányt, mert csokoládé-Jézus nincs.

Igaz, a boltokban már alig látni csokibárányt a nyulak és tojások között. Mára Magyarország nagy többsége nem nevezhető vallásosnak: nem jár templomba, és nem tartja be az egyház törvényeit. Például nem böjtöl. Szóval ez már biztosan nem a feltámadás ünnepe a legtöbbeknek. És még a neve sem stimmel, mert előtte is eszünk húst.

Úgy tűnik, a történelem éppen befejez egy viccet. Az egykori tavaszünnep kétezer éves kitérő után ma már megint csak a tavaszról szól: itt az iskolai szünet és a hosszú hétvége, lehet kirándulni, gyönyörködni a zöldülő tájban és élvezni, hogy nem kell már kabát.

És közben készül a következő poén: tulajdonképpen két hónapja tavasz van, és hetek óta virágoznak a gyümölcsfák. De ezen nincs mit ünnepelni.

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Miért fontos, hogy határt szabjunk az empátiánknak?

Hiába fontos érzés, magunkra is vigyáznunk kell.

A madarak bebizonyították: kevésbé intelligensek, akik zaklatnak másokat

Ha téged is bántottak már a suliban, akkor most figyelj!