Idén 125 éve készült el az első magyar film. Igaz, a forgatása közben majdnem elégett az egész, de az első mozi óta a magyar filmgyártás egészen szép és sikeres utat járt be. Lettek Oscar-díjas alkotóink és rengeteg, külföldön is elismert filmes szakemberünk. Persze voltak hatalmas melléfogások, bukások is, de a 125 évbe talán ez is belefér.
Legyen tánc!
A magyar filmgyártás hivatalos születésnapja 1901. április 30. Ekkor mutatták be az Uránia Tudományos Színházban A táncz című alkotást. És ennek emlékére tartják minden év áprilisának utolsó napján a magyar film ünnepét. A táncz persze nem pont olyan film volt, amit ma ismersz. Rövid, 1-2 perces jelenetekből állt, amik a tánc történetét mutatták be az ókortól a csárdásig.
A rendező, Zsitkovszky Béla nem is igazi stúdióban, hanem az Uránia tetőteraszán forgatta a filmet a tűző napon. Akkoriban a filmszalagok rendkívül gyúlékonyak voltak. Az egyik jelenet felvételekor, amikor Márkus Emília, a kor ünnepelt színésznője Salome táncát adta elő, a szalag egyszerűen elégett. Így az egészet újra kellett venni. Sajnos a film eredeti tekercsei az idők során elvesztek, csak fényképek és plakátok maradtak fent róla.
Bukott, tiltott filmek
Sokáig a filmek „némák” voltak, azaz a nézők csak látták a szereplőket, a párbeszédeket pedig feliratokon olvasták. A moziban a zenét zongorán játszották a film alá. Az első igazi magyar hangosfilmre 1931-ig kellett várni: ez volt A kék bálvány, Jávor Pállal a főszerepben. A film annyira rossz lett, hogy hatalmasat bukott – bár Jávor később hatalmas sztár lett. A második, a Hyppolit, a lakáj viszont Kabos Gyula vicces alakítása miatt óriási siker lett, ráadásul ez a film ma is abszolút élvezhető. Később jöttek a filmekre a színek is. Az első teljesen színes magyar film a Ludas Matyi volt 1950-ben.
Azóta számtalan film készült. Volt, amit nem is engedtek bemutatni a kényesebb témája miatt. Évekig dobozban maradt például A tanú című film, amit 1969-ben forgattak. A szocializmust kifigurázó, még ma is egészen vicces film végül csak tíz évvel később, 1979-ben került a mozikba.
Jelentős alkotások, nemzetközi elismerések
Arról is sok vita folyt, hogy mik a legjelentősebb, legfontosabb magyar filmek. Öt évvel ezelőtt filmes szakemberek és újságírók összeállítottak egy listát a legjelentősebb alkotásokról. Ezek voltak a dobogósok:
Szerelem (1971): Makk Károly filmje egy idős asszonyról és a menyéről szól. A Törőcsik Mari és Darvas Lili által alakított páros azt várja, hogy a nő férje, az idős asszony fia hazaérkezzen. A Törőcsik által alakított Luca nem meri elárulni az ágyban fekvő beteg asszonynak, hogy a férfi politikai fogoly, ezért azt hazudja neki, hogy Amerikában forgatókönyvíróként fényes karriert épít. De mire a férfi hazaérkezik, az anyja már nem él.
A második helyre a Szegénylegények (1966), Jancsó Miklós alkotása került. A film a szabadságharc utáni betyárok sorsáról szól. Világhírű lett a különleges, hosszú beállításai miatt.
A bronzérem pedig az 1982-es Megáll az idő című filmé. Gothár Péter rendezése a hatvanas évek kamaszairól szól, akik a suliban és a házibulikban próbálnak eligazodni egy olyan világban, ahol nem lehetett mindent kimondani.
Oscar-díj is jutott
A magyar filmesek nemcsak itthon, hanem Hollywoodban is nagyot mentek. Az első Oscar-díjunkat Rófusz Ferenc kapta A légy című rajzfilmért 1981-ben. Aztán jött Szabó István a Mephistóval, majd nem is olyan régen, 2016-ban a Saul fia nyert a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. Ez utóbbi rendezője Nemes Jeles László és a holokauszt borzalmait mutatja be egy egészen különleges, közeli nézőpontból. Lett rövidfilmes Oscarunk is, Deák Kristóf Mindenki című alkotása. De nyertek Oscart magyar látványtervezők és berendezők is. Ha pedig azt nézzük, hogy mennyi magyar származású díjazott van, nagyon hosszú lenne a sor Zsigmond Vilmos operatőrtől kezdve Adrien Brody-n át Rachel Weisz-ig.
És bár az ilyen-olyan díjak valóban fontosak, de van egy másik mérce is: a nézőszám. Talán most furcsának tűnik, de minden idők legnézettebb magyar filmjét, az 1949-es Mágnás Miskát közel 10 millióan látták. Igen, jól látod. A film egyébként ma is nagyon vicces, de a hatalmas nézőszám annak is köszönhető, hogy akkoriban még nem volt se tévé, se internet, így szinte a mozi volt az egyetlen szórakozás. Ezért egészen a nyolcvanas évekig nem volt ritka, hogy egy film jóval meghaladta a milliós nézőszámot.
A 60-as években az olyan Jókai-adaptációk ültették le az országot a vászon elé, mint Az aranyember vagy A kőszívű ember fiai, de milliók rajongtak az Egri csillagokért is. A nyolcvanas években az egész estés Vuk című rajzfilmre is 2,2 millióan vettek jegyet. Az utóbbi évek legnézettebb filmjei, a Hogyan tudnék élni nélküled? és a Futni mentem az egymillió körüli nézőszámokkal épp hogy bekerültek volna az első tíz helyezett közé a nyolcvanas években. Viszont ma már rengeteg más lehetőség van filmeket nézni a mozi mellett is, így ezek a nézőszámok tényleg nagyon kimagaslónak számítanak.
