Húsz éve léptünk be az Európai Unióba

Neked már magától értetődő, hogy Magyarország az Európai Unió tagja. De ehhez valamikor be is kellett lépni, és az éppen ma húsz éve történt.

Az ünnepélyes csatlakozást kitartó munka alapozta meg. Az EU-csatlakozásnak ugyanis vannak feltételei, és Magyarországnak erre fel kellett készülnie.

A hosszú menetelés

Ahhoz, hogy egy ország uniós tagállam lehessen, mindenekelőtt demokráciaként kell működnie. Ez szabad és titkos választásokat jelent, ahol a nép képes leváltani a kormányt, ha elégedetlen vele. Ehhez többpártrendszer és szabad sajtó szükséges többek között. Számon kérik a jogállam működését is, vagyis hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak, és a kormány is betartsa őket.

További feltétel az emberi jogok érvényesülése, és a nemzeti, vallási, szexuális kisebbségek védelme.

Ezenfelül vannak pénzügyi követelmények is. Nem lehet túl magas a költségvetési hiány, vagyis nem költhet az állam sokkal többet, mint a bevétele. Az inflációt és a kamatokat is ellenőrzés alatt kell tartani. Magyarországnak mindezt évekbe telt elérnie. 2004. május 1-én az akkori szocialista miniszterelnök, Medgyessy Péter vezetésével lépett be hazánk az unióba. A csatlakozást akkor a rendszerváltás lezárásának tekintették. „Magyarország megérkezett Európába” – ez volt a hivatalos üzenet, és az emberek többsége ezzel egyet is értett. A belépést egyébként népszavazás is megerősítette.

Az új tagállamok lobogójának felvonása Brüsszelben. Fotó: Európai Parlament

Házon belül mindent szabad

Az uniós tagságnak van egy közismert ellentmondása. Amíg egy állam csak tagjelölt, addig ezeket a feltételeket folyamatosan és szigorúan ellenőrzik, számon kérik. És amíg nem sikerül megfelelni nekik, addig kívül tágasabb. Viszont ha egy ország már EU-tag, akkor szinte sehogy sem lehet rákényszeríteni, hogy továbbra is betartsa a követelményeket. Tehát ha már az unión belül építik le a demokráciát, korlátozzák a sajtót, betonozzák be a hatalmat és szórják a pénzt két kézzel (például választások előtt), azzal az EU majdnem eszköztelen.

Ennek a legjobb példája ma sajnos Magyarország. Az unió ugyan indíthat jogi eljárásokat a kötelezettségek megszegéséért, de ezek lassúak és kevés eredményt hoznak. A legtöbb, amit tehetnek, hogy a szabályszegő országnak járó uniós támogatásokat függesztik fel. A pénz megvonását megérzi a gazdaság. De még így is lehet, hogy egy kormány inkább ezekről mond le, mint hogy engedje érvényesülni a demokráciát, és megbukjon.

Az Időkerék 2007-ben. Fotó: Wikipedia

Megáll az idő

A magyar EU-csatlakozás megünneplésére avatták fel a Városligetnél az Időkerék nevű műalkotást. Ez egy hatalmas, hatvan tonnás homokóra volt, amely a homok pergésétől forog, és az új korszakot jelképezi. A homokóra már az első évben is akadozva működött, és a szilveszterkor esedékes átfordítása is késett három napot. Az üzemzavarok folyamatosak voltak, és egy idő után már senki sem értette, minek van. 2011-ben pedig – egy évvel azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök lett – végleg megállt. Ma szétszerelve, raktárban várja, hogy valahol egyszer még kiállítsák.

Kiemelt kép: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Jó reggelt!

Egy fiaskótól még nem történik tragédia!

Életeket mentettek a vombatok az ausztrál erdőtűzben

Legalábbis eltűrték, ha az odúikba menekültek a kisebb állatok.

Bezzeg az én időmben!

Régen minden jobb volt? Egy fenét.