A demokrácia legfontosabb eseménye, amikor a szavazásra jogosultak eldöntik, kire bízzák a hatalmat a következő néhány évre. A választáson pártok indulhatnak. Magyarországon a választók egyrészt egy párt listájára szavaznak, másrészt a lakóhelyükön induló képviselőjelöltre, aki megválasztása esetén az ő érdekeik szószólója lesz elvileg.
A választást kampány előzi meg. Ez a szó hadjáratot jelent, és lényegében reklámot takar: minden párt igyekszik meggyőzni a népet arról, hogy ők a legjobbak, és csakis jót akarnak. Az országot ellepik a plakátok, a jelöltek nyilvános vitákban próbálják legyőzni a másikat.
A szabad, demokratikus választás előfeltétele, hogy egyik pártnak se legyen tisztességtelen előnye, például a kormánypárt ne az állam pénzéből folytasson kampányt, és minden választó megismerhesse az összes lehetőséget.
A szavazatokból bonyolult eljárással számolják ki, melyik pártnak hány képviselője lesz az országgyűlésben. A kormányzáshoz többségre van szükség, hiszen csak így lehet új törvényeket elfogadtatni.
A legtöbb szavazatot elnyerő pártot a köztársasági elnök felkéri a kormány megalakítására. Ha az illető pártnak egymagában nincs parlamenti többsége, akkor szövetségeseket keres, és koalíciót hoz létre. Ilyenkor izgalmas tárgyalások folynak, a kisebb párt fontos minisztériumokat kérhet a támogatásáért cserébe.
Az országgyűlési választás mellett van önkormányzati választás, ahol a települések vezetőire szavazunk. Az európai parlamenti választáson pedig az Európai Unióba küldenek képviselőket a tagállamok.
Választásokat diktatúrákban is rendeznek, de ezeket úgy szervezik meg, hogy semmiképp se lehessen leváltani az ország vezetését. Akár létrehozhatnak névleg független pártokat, amelyek sohasem nyerhetnek, és nem is jutnak lehetőséghez, hogy szélesebb tömegeket megszólítsanak.