Újra megjelent a hírekben a „hetes cikkely”. Illetve: az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke. Mi ez a fenyegető hetes szám, hogyan kapcsolódik ez az EU-hoz, és főleg Magyarországhoz?
Az Európai Uniónak vannak eszközei a saját értékei védelmére, ha úgy gondolja, hogy valamelyik tagállam megsértette azokat. Ilyen értékek:
- az emberi méltóság,
- a szabadság,
- a demokrácia,
- az egyenlőség,
- a jogállamiság,
- és az emberi jogok.
És persze nem utolsó szempont az sem, hogy egy ország rendesen vigyáz-e a közös, EU-s kasszára. Ha az EU-s értékeket valamelyik tagállam vélhetően megsértette, akkor az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szabja meg, hogyan reagálhat erre az Unió. Hiszen az Unió egy olyan szövetség, amelynek közös szabályai vannak. Ehhez lehet csatlakozni, de akkor a benne foglaltak onnantól kezdve kötelezőek az aláírókra nézve is.
A hetes cikk
első része a megfelelő intézkedések meghozataláról szól. Azaz a Tanács megállapíthatja, hogy egyértelműen fennáll a veszély, hogy egy ország nem tartja be a szerződésben foglaltakat. Ha ezzel az Európai Parlament (EP) is egyetért, akkor meghallgatják az országot. Meg újra meghallgatják. És újra. Ha a meghallgatások lezajlottak, akkor a képviselők vagy megszavazzák, hogy fennáll a veszély, vagy sem. Ha igen, nos, abból lesz balhé, de komoly büntetéssel nem jár a dolog.
A második része már konkrétabban arról szól, hogy megállapíthatják, hogy az adott ország tartósan és súlyosan megsérti az EU-s értékeket. Ez is egy sok körös eljárás. Ahhoz, hogy megszavazzák a 2. bekezdést, az összes többi tagállamnak igennel kell szavaznia. Erre Magyarország esetében kevés az esély.
A harmadik részben döntenek arról, hogy milyen jogait vonják el az érintett országnak. Az Európai Unió Tanácsa dönthet úgy is, hogy felfüggeszti az ország szavazati jogát. Ha ez megtörténne, többé nem lenne szavunk a közösségben. Ez súlyos anyagi és jogi hátrányt jelentene, azonnal megérezné a forint is. Komoly büntetés lenne.
Még vége sincs az első résznek, indítanák a másodikat
Az első rész alapján már hat éve eljárást indítottak Magyarországgal szemben, de a folyamat azóta is áll. Az EP időnként meghallgatja a magyar kormányt, de komolyabb előrelépés nem történt.
Egy finn képviselő nemrég kezdeményezte, hogy a második rész alapján is járjanak el Magyarországgal szemben. A finn Petri Sarvamaa tehát január elején aláírásokat gyűjtött az uniós képviselőktől, hogy megindítsák/továbbléptessék a folyamatot Magyarország ellen. Hogy ennek mi lesz az eredménye, az csütörtökön derül ki.
Kicsi az esélye annak, hogy Magyarország végül tényleg elvesztené a szavazati jogát. Hogy a 2. bekezdés átmenjen, ahhoz a többi 26 uniós vezetőnek egyhangúlag kellene megállapítania, hogy Magyarország „súlyosan és tartósan megsérti” az EU alapértékeit (például a demokráciát, a jogállamiságot és a kisebbségek jogait). És hát az első eljárás is hat éve húzódik.
De mit akar a finn politikus Orbántól?
A finn képviselő egyébként úgy gondolkodik, hogy ki kellene hagyni Orbán Viktort (és ezáltal Magyarországot) az uniós döntésekből, mert rendre megakasztja a folyamatokat. Az Unió döntéshozó szerve, az Európai Tanács a múlt hónapban döntött volna az uniós költségvetési reformról, és arról is, hogy kapjon-e Ukrajna egy 50 milliárd eurós segélycsomagot.
Orbán Viktor azonban ezt megvétózta. A vétójog azt jelenti, hogy ha egy tagállam nem ért egyet valamilyen döntéssel, akkor az nem érvényes. Bárki vétózhat, akkor is, ha mindenki más egyhangúlag igennel szavaz. Ez elég nehézkessé teszi a döntéshozást, és folyton felmerül, hogy meg kellene változtatni.
A magyar miniszterelnök tehát jelenleg is akadályozza ezt a döntést, ez pedig nagyon nem tetszik a többi ország vezetőjének és az EU-s képviselőknek. Szerintük ezzel az a baj, hogy a későbbiekben hiába tartana vissza pénzt az EU Magyarországtól arra hivatkozva, hogy rendbe kell rakni az országban pár dolgot,
Orbán újabb és újabb fontos döntéseket akaszthat meg,
⇓
és hogy ezt elkerülhessék,
⇓
időnként mégis kaphat egy kis pénzt Magyarország,
⇓
akkor is, ha ott sérülnek az alapvető EU-s értékek.
Többek között ennek a méregfogát húznák ki a hetes cikk második részével az uniós vezetők. Ám ahogy említettük, kicsi rá az esély, hogy az EU keményebben lépne fel Magyarország ellen. Csütörtökön erről fog tárgyalni az Európai Parlament.