Miért pont kék a Kéktúra?

Magyarországon, és Európa többi részén is a 19. század második felében lett szabadidős tevékenység a természetjárás, a kirándulás. Ekkorra a már a legtöbb helyen elindultak a vonatok, a századforulótól kezdve az autók is, az úri közönség megtehette, hogy csak úgy jókedvből járja gyalogosan a hegyeket-völgyeket. A kevésbé úri közönség mindezt leginkább muszájból tette.

Az első magyar turistaegyesület a ma már Szlovákiához tartozó Ótátrafüreden alakult meg 1873-ban. Ez volt a Magyar Kárpát Egyesület, ami a tevékenységei közé már célzottan felvette a túraútvonalak kialakítását, sőt, menedékházak építését és a túrázás népszerűsítését is. Az egyesület létrejöttét több másik is követte az országban, és egyre több lett a jelzett turistaút is. De persze minden egyesület úgy jelezte ezeket, ahogy akarta. Volt, ahol a ma is használt színes sávokkal, de voltak számozott utak is.

Kirándulók a Magas-Tátrában, 1901-ben. Forrás: Fortepan

Az első világháború és a Trianoni béke után át kellett alakítani az útvonalakat és újra kellett rajzolni a turistatérképeket. Ennek az volt az oka, hogy az ország nagy része, beleértve a Tátrát és a Kárpátokat, a határon kívülre kerültek. Ekkor vezették be az egységes jelzéseket is. Korábban sem voltak túl kreatívak a színek kiválasztásánál, a jelzésekhez az alapszíneket, a kéket, sárgát, pirosat, zöldet használták. Lilát, rózsaszínt még véletlenül se. És ekkor merült fel, hogy az egyik színnel kizárólag a tájegységeket össszekötő, az egész országot átszelő turista főútvonalat jelezzék.

Eredetileg a piros sáv lett volna ennek a jele, de mivel a kijelölt utat korábban már több helyen is kékkel festették össze, ezért takarékosságból döntöttek a kék mellett. Így született meg az Országos Kéktúra. És ezért nem lett Pirostúra. Ráadásul több ötlet is volt, hogy mi legyen a neve, felmerült a Turisták Nagyútja, Országos Fővonal, Országos Turista Útvonal, Országos Kék Út, Országos Kék-jelzés, vagy egyszerűen csak Nagyút vagy Kékút, de végül először Szent István Túra néven nyitották meg az utat 1938-ban. Az Országos Kéktúra nevet később kapta.

A kéktúrázás aztán a második világháború után lett egyre népszerűbb, annak ellenére, hogy a kezdőponthoz, nyugati határál fekvő Írott-kőhöz 1989-ig nem lehetett feljutni, tekintettel arra, hogy az a vasfüggönyön túl, azaz a zárt határszakaszon belül volt. És az is nagyon sokat dobott a túraút népszerűségén, hogy 1979-ben egy magyar forgatócsoport végiggyalogolta az 1124 km-es utat. Ebből a 77 napos túrából készült a Másfélmillió lépés Magyarországon című tévésorozat. Ez pedig az egész országgal megismertette és megszerettette a túrát.

Mára pedig jelentősen kibővült az eredeti Kéktúra, az Alföldi és a Dél-Dunántúli Kéktúrával együtt létrejött az Országos Kékkör, ami 2584 km hosszú, és röpke 716 óra alatt bejárható.

Forrás: kektura.hu

Ma kevesen vállalkoznak rá, hogy egyben végigmenjenek a Kéktúrán, de szakaszonként nagyon sokan teljesítik. Erről pedig igazolást lehet kérni. Ehhez be kell szerezni egy igazolófüzetkét, amit a szakaszok teljesítésekor a kihelyezett bélyegződobozoknál le lehet pecsételni. Gyerekenek 6 éves kortól adnak saját igazolófüzetet. Túrázni egyébként nagyon jó, menet közben lehet gyönyörködni a tájban, lehet gombászni, sőt, kísértetekkel találkozni. Szóval rángassátok ki a szüleiteket a fotelból, és irány a… de ha csak a Margit-szigetig juttok, az se baj. (kektura.hu, turistamagazin.hu)

Kielemelt kép: Facebook/Országos Kékkör

 

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Te milyen gyorsan gépelsz az orroddal?

Egy újabb kiváló világrekord!

Jó reggelt!

Baromi meleg lesz ma!

Jöhet az elméleti tesióra, kaszált Azahriah a Puskás-koncertekkel – híradó

Ha valaki próbálta már az elméleti kötélmászást, mindenképpen tudassa velünk!