Péntek reggel Izrael lesújtott Iránra. A zsidó állam légiereje elsősorban az iráni atomkutató létesítményeket, a hadsereg vezetését és a rakétabázisokat támadta, komoly károkat okozva. Irán drón- és rakétacsapásokkal válaszolt. A harcok folynak tovább.
Micsoda Irán?
Az Iráni Iszlám Köztársaság régóta az egyik legtöbb problémát okozó állam a Közel-Keleten. A közhiedelemmel ellentétben az irániak nem arabok, hanem perzsák, a hatalmas ókori perzsa birodalom örökösei. Iszlám vallásúak, de annak a többségitől eltérő, siíta irányzatát követik. Irán lényegében teokrácia: olyan diktatúra, ahol a vallás parancsai határozzák meg az életet. A vallásos előírásokat mindenkinek be kell tartani, a nőknek például kötelező fejkendőt viselni, súlyos büntetés jár azoknak, akik ezt megszegik.
Irán emellett viszonylag nagy ország, jelentős olajtermelő, és évtizedek óta versenyez Szaúd-Arábiával az iszlám világ vezetéséért. A stratégiájuk nagyon más. Szaúd-Arábia az Egyesült Államok szövetségese. Irán élesen szemben áll a nyugati világgal, inkább orosz és kínai kapcsolatai vannak. Egy sor terrorszervezetet támogat pénzzel és fegyverrel. És kimondott célja, hogy atomhatalommá váljon. Az atomfegyver azt jelentené, hogy Iránt nem lehet megtámadni, vagyis azt csinál, amit akar.
Pont ezt próbálja megakadályozni Izrael.
Az Iránnál jóval kisebb zsidó állam megalapítása óta több háborúban nézett szembe arab szomszédaival. Ezeket – amerikai és nyugati támogatással – megnyerte, a szomszédok (Szíria, Egyiptom, Jordánia és Libanon) idővel elfogadták, hogy együtt kell élniük, és békét kötöttek. Irán vezetése viszont épp az Izrael elleni fenekedéssel lett népszerű a határokon belül és azon túl. Az iráni vallásos kormányzat naponta fenyegeti Izraelt a végpusztulással. Csak ehhez sosem volt elég erejük. Mellesleg nem is szomszédai Izraelnek, de ezen persze a rakéták segíthetnek.
Ezért aztán Izrael számára elfogadhatatlan, hogy Iránnak atomfegyvere legyen. Márpedig dolgozik rajta.
Évtizedes munka az atomért
Atombombát nem lehet fazékban csinálni. Hatalmas ipari létesítményekre van szükség ahhoz, hogy a megfelelő hasadóanyagot előállítsák a nyers uránból. Ezenkívül rakéták is kellenek. Irán az évtizedek során kiképezte a tudósait, kiépítette a dúsítóüzemeket, összelopkodta és -vásárolta a rakétatechnológiát. Föld alatt, hegyek gyomrában készült arra, hogy létrehozza a csodafegyvert: az atomtöltetű rakétát. Ettől mindenki ideges lett, Irán egy csomó büntetést és kereskedelmi korlátozást (szankciót) kapott a nyakába. Az iráni nép évtizedek óta nélkülöz emiatt.
Atomfegyverrel egy sor állam rendelkezik, beleértve Izraelt. De Észak-Korea is atomhatalom, és az Iránnál sokkal őrültebb rendszer. Mégsem vetették be soha a nukleáris fegyvereiket, mert tudják, hogy az ellencsapásban elpusztulnának. Irán esetében épp a vallás a bizonytalansági tényező. Az egykori Szovjetunió, Kína vagy Franciaország a normális, földi logika szerint működött. Ellenfeleik számolhattak azzal, hogy ők sem akarnak meghalni, ezért nem fognak hülyeséget csinálni. A vallási fanatizmus, vagyis amikor az ember úgy gondolja, hogy Isten szól hozzá, felülírja a normális észjárást. Izrael arra hivatkozik, hogy a vallási téboly meg az atomfegyver együtt elviselhetetlen kockázat.
Ebben valószínűleg van túlzás. Irán vezetői használják a vallást a nép megvezetésére, de ők maguk nyilván nem hisznek el mindent, amit mondanak, és nem céljuk megsemmisülni egy atomháborúban. A nukleáris fegyver viszont erősítené őket, és például lehetővé tenné, hogy büntetlenül háborúzzanak hagyományos eszközökkel.
Jól jön a háború
Ugyanakkor Izraelben sincs minden rendben. A miniszterelnök, Benjamin Netanjahu az évek során egyfajta önkényuralmat épített ki. Súlyos bűncselekményekkel vádolják, és jó esélye van arra, hogy ha elveszti a hatalmat, börtönbe kerül. A háború – előbb Libanon, majd Gáza, és most Irán ellen – menekülőút számára. Azt mondhatja, hogy most van fontosabb nemzeti ügy, mint a demokrácia meg az ő leváltása, mert a haza léte a tét.
Izrael a mostani csapásokkal valószínűleg megakasztotta az iráni atomfegyverkezést. Néhány évre. Az első atombombát éppen nyolcvan éve dobták le Hirosimára. Olyan államok voltak képesek megépíteni, mint Pakisztán, Dél-Afrika vagy a már említett Észak-Korea. Hosszú távon nem reális, hogy Iránt örökre el tudják zárni ettől a technológiától. De a közeljövőben nem várható, hogy megcsinálják. Viszont így az sem, hogy béke legyen.
