Ramatyul állnak matekból a magyar fiatalok

Az eddigi legrosszabb eredményt produkálták a magyar fiatalok matekból a 2022-es PISA-felmérésen. Nemcsak matekból, de olvasásból-szövegértésből is gyengébbek voltak, mint 2018-ban.

A PISA-tesztek, amiket három évente végeznek, nemzetközileg hasonlítják össze a 15 éves diákok matekját, szövegértését és természettudományos képességeit. Itt nem a tananyag számít, hanem az, mennyire képesek a diákok önállóan megoldani feladatokat. A tesztet egyébként az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) szervezi, de nemcsak a tagoknál, hanem más partnerországokban is végeznek felmérést. 

Lássuk az adatokat!

És akkor mutatjuk, mit takar a rosszabb teljesítmény. Összességében elmondható, hogy régóta hanyatló tendenciát mutatunk: 2012-ben és 2015-ben 477 pontot értek el a magyar diákok matekból, tavaly viszont csak 473 pontot. Ez eggyel több, mint az összes ország átlagos pontszáma, ami 472 volt. Az viszont jó hír, hogy a legrosszabbul teljesítő tanulók aránya nem igazán változott. 

Szövegértésből is visszaesett a magyar diákok átlaga. 2018-ban még 481 pontot, tavaly viszont már csak 473-at értek el. 

Olvasásból nőtt azoknak a száma, akik a minimális szintet teljesítették. Rossz hír viszont, hogy a diákok 26 százalékát nevezhetjük funkcionális analfabétának. Ők nem tudják értelmezni azt, amit olvasnak.

Természettudományok területén már egészen jó a helyzet, ott 2018-ban 481 pontot értek el a diákok, tavaly viszont már 486-ot.

Hogyan mér a PISA-teszt?

Ez egy feleletválasztós teszt.

Matekból arra kíváncsiak, hogy utasítás nélkül tudja-e értelmezni és felismerni egy tanuló, hogyan lehet egy helyzetet matematikailag ábrázolni (vagyis: tudják-e, hogyan lehet másik pénznemre átváltani egy adott összegnyi forintot, vagy kiválasztani a legjobb útvonalat idő és távolság szempontjából). A feladatoknak persze vannak szintjei, ezek összehasonlításával és arányaival jön ki a végső, átlagos pontszám, amit kap egy ország. 

Matekból azért állunk rosszul, mert a tanulók közel 30 százaléka a legegyszerűbb feladatokat sem tudta matematikailag ábrázolni, és a legmagasabb szintű csoportba (5. vagy 6. szint) a diákok csupán 8%-a kerül be. 

Szövegértésben a legalapabb szint egy közepes hosszúságú szöveg főbb gondolatainak azonosítása, azon belül egyes infók keresése. Itt is van feljebb: hosszabb szöveg, elvontabb fogalmak, különbségtétel tények és vélemények között. 

És végül a természettudományok mérése: ismert tudományos jelenségeket mutatnak be, és arra kíváncsiak, felismerik-e a diákok, és tudják-e rájuk a magyarázatot. Itt az alap, 2-es vagy annál magasabb szintet a magyar tanulók 77 százaléka elérte, és a legjobban teljesítő csoportba 6 százalékuk bekerült (az OECD-átlag 7 százalék, szóval ez elég jó arány). 

A PISA-teszt nemcsak a tudást, de a diákok jóllétét is méri. Ezek alapján a felmérés arra jutott, hogy a magyar diákoknál minimálisan csökkent az iskolai bullying, viszont jelentősen nőtt (28 százalékkal) azoknak az aránya, akiknek könnyen elterelődik a figyelme órán kütyüzéssel. 

A fenti eredményeket mind teljesítmény, mind jóllét szempontjából érdemes a koronavírus-járvány és távoktatás fényében vizsgálni. Nemcsak nálunk, de világszerte visszaesett a diákok teljesítménye, nagyon kevés ország tudta megőrizni vagy egyáltalán javítani a pontszámát (ilyen volt például Japán, Korea és Szingapúr). Ami szintén jelentős, az a társadalmi különbség Magyarországon: a kiemelten hátrányos helyzetű gyerekek 121 ponttal értek el kevesebbet a legjobb helyzetű diákoknál.

(Forrás: https://www.oecd-ilibrary.org/)

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Miért fontos, hogy határt szabjunk az empátiánknak?

Hiába fontos érzés, magunkra is vigyáznunk kell.

A madarak bebizonyították: kevésbé intelligensek, akik zaklatnak másokat

Ha téged is bántottak már a suliban, akkor most figyelj!