A felnőttek gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a gyerekeket butának és lustának gondolják. Hiszen sokszor csak annyit látnak, hogy az a „kölyök már megint nem csinál semmit”. Közben simán lehet, hogy a gyerek, aki épp nem magol a töridogára vagy a szobájában gubbaszt egész nap, pont a világ átalakításán gondolkodik.
Nemrég ért véget egy országos verseny, amit a Samsung és az EdisonKids közösen hirdetett meg. Ezen diákcsapatokat kértek arra, hogy dolgozzanak ki ötleteket, amik valódi problémákra keresnek megoldásokat. A versenykiírás szerint társadalmi, környezeti vagy egészségügyi problémákon lehetett gondolkodni. A döntőbe pedig jobbnál jobb ötletek érkeztek középiskolás fiataloktól.
A győztes csapat applikációt fejlesztett a halogatás ellen
A győztes végül a Lauder Javne Iskola FocusFlow csapata lett. Biró Dániel, Biró Samu és Lengyel Samu egy olyan AI-alapú alkalmazást álmodtak meg, amely a diákok egyik legégetőbb kihívására, a halogatásra keres megoldást. A fiatalok arra is fel akarták hívni a figyelmet, hogy a halogatás nem jellemhiba vagy egyszerű lustaság. A pszichológia mai állása szerint ez egy összetett érzelemszabályozási probléma. Amikor egy diák az utolsó pillanatra hagy egy beadandót, vagy addig halogatja a házi megírását, amíg majdnem késő lesz, valójában nem a munkát magát kerüli el. Hanem az ahhoz társuló negatív érzéseket. Ilyen például a kudarctól való félelem, az önbizalomhiány vagy a feladat nagysága miatti szorongás.
A mai tizenévesek számára a halogatás különösen nagy kihívás. Az állandó online jelenlét, a közösségi média rövid reel-jei mellett a hosszú távú, komoly elmélyülést igénylő feladatok (pont, mint amilyen a tanulás) ijesztőnek tűnhetnek. Az agyunk ilyenkor a „pillanatnyi jutalmazást” választja a távoli cél helyett. Ez azonban egy ördögi körhöz vezet: a halogatás miatt felhalmozódó teendők növelik a stresszt, ami további menekülésre, azaz még több halogatásra késztet. A FocusFlow applikáció éppen itt avatkozik be: mesterséges intelligencia segítségével segíti a feladatok lebontását rövidebb részfeladatokra. Kisebb és rövidebb feladatokra pedig kevésbé görcsöl rá az ember. Ezzel pedig csökken az a stressz is, amit az iskola okoz.
Dobogós helyen a nem őshonos növények elleni védekezés és a generációk közti kapcsolatépítés
A verseny második helyezettje a nyíregyházi SZC Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégium Terepőrök nevű csapata lett. Nizsalóczki Gábor és Fazekas Marcell egy olyan okoseszközt fejlesztettek ki, amely precíz adatgyűjtéssel teszi hatékonyabbá az invazív növények elleni védekezést, jelentősen csökkentve a vegyszerfelhasználást. Az invazív, vagyis nem honos növények elszaporodása kárt tesz a helyi növényállományban, az irtásuk viszont nehézkes és nem mindig kíméletes a környezetre sem.
A bronzérmet a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium Motipad csapatának projektje nyerte. Dinnyés István és Héjjas Márton azt találta ki, hogy padokba építenének be hangszórókat. Ezeken keresztül idős emberek mesélnének történeteket fiataloknak. Az ötlet a generációk közötti kapcsolatokat erősítené, és segítene az idősebb embereknek abban, hogy ne magányosodjanak el.
A végül nem díjazott ötletek is hihetetlenül jók voltak
Azok a csapatok is szuper ötleteket dolgoztak ki, akik végül nem nyertek díjat. A debreceni ENM Trió hozta például a NyugiBox ötletét. A diákok mentális egészsége érdekében egy zajcsökkentett, újrahasznosított elemekből álló pihenőkabint gondoltak ki, amiket iskolai folyosókon helyeznének el. Amikor egy gyereket túl sok inger ér, egy ilyen kabin kimondottan jót tehet neki.
A siófoki LogicLab csapata az önálló gondolkodást fejlesztené, mintegy ellenszerként az AI okozta gondolkodási „lustasághoz”. Mindezt játékos logikai feladatokkal oldanák meg.
Volt csapat, ami közösségépítő kártyajátékot tervezett, ami az egészséges táplálkozásra is nevel. Egy másik pedig vicces, látványos KRESZ-appot fejlesztett, amivel biztonságosabb lenne az e-rollerezés.
A Megoldások a holnapért verseny fővédnöke szerint ezek a diákok bebizonyították, hogy már a legfiatalabbak is képesek formálni a jövőt. Az első helyezettek pénzjutalmat is kaptak, a versenyen résztvevők pedig szakértői támogatást, workshopokat és közösségi élményt szerezhettek. És persze megtapasztalhatták, milyen az, amikor fontos és a jövőt érintő ügyeken dolgozhatnak.
